Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány...
Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány forráskivonásai, a professzorok kényszernyugdíjazása, valamint az elmúlt években elmaradt szakmai egyeztetések miatt. Hány egyetemi-főiskolai oktatónak kell döntenie a nyugdíj és a fizetés közül? Hány alkalmazottat kell elküldeni a legnagyobb egyetemekről? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Erről Hiller István szocialista országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt humánpolitikai kabinetjének vezetője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, megbukott a kormány önfenntartó felsőoktatásról szóló "ostoba terve", abból csak a forráskivonás valósult meg. Azt mondta, 2010 óta összesen több mint 60 milliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, megoldhatatlan feladat elé állítva az egyetemeket és főiskolákat, amelyeken emiatt egyértelműen gyors és jelentős színvonalcsökkenésre lehet számítani.
Az ellenzéki politikus az oktatás és kutatás ellen elkövetett merényletnek nevezte a kabinet kényszernyugdíjazásról szóló rendelkezését. Hiller István szerint ugyanis az teljesen életidegen az ágazattól. Példaként említette, hogy míg egy focista 20-30 évesen, addig egy egyetem professzor éppen 60 éves kora fölött képes a legjobb oktató, kutató tevékenységre. Az MSZP ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza a kényszernyugdíjazásról szóló döntését - hangsúlyozta a volt oktatási miniszter.
Hiller István tájékoztatóján emellett üdvözölte ugyan a felsőoktatási kerekasztal újraalakítását, ám azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kabinet azzal csak a három évvel ezelőtti kiindulóhelyzetéhez tért vissza, amikor ugyanők felszámolták ezt az egyeztető fórumot.
A szocialista képviselő a fentieken túl a hallgatói szerződéseket is élesen bírálta. A hallgatók röghöz kötése a kormány eredeti szándékával ellentétesen hat, vagyis még több fiatal hagyja majd el az országot - vetítette előre Hiller István, aki szerint 2010 óta már eddig is több fiatal távozott külföldre, mint 1956-ban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
