Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány...
Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány forráskivonásai, a professzorok kényszernyugdíjazása, valamint az elmúlt években elmaradt szakmai egyeztetések miatt. Hány egyetemi-főiskolai oktatónak kell döntenie a nyugdíj és a fizetés közül? Hány alkalmazottat kell elküldeni a legnagyobb egyetemekről? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Erről Hiller István szocialista országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt humánpolitikai kabinetjének vezetője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, megbukott a kormány önfenntartó felsőoktatásról szóló "ostoba terve", abból csak a forráskivonás valósult meg. Azt mondta, 2010 óta összesen több mint 60 milliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, megoldhatatlan feladat elé állítva az egyetemeket és főiskolákat, amelyeken emiatt egyértelműen gyors és jelentős színvonalcsökkenésre lehet számítani.
Az ellenzéki politikus az oktatás és kutatás ellen elkövetett merényletnek nevezte a kabinet kényszernyugdíjazásról szóló rendelkezését. Hiller István szerint ugyanis az teljesen életidegen az ágazattól. Példaként említette, hogy míg egy focista 20-30 évesen, addig egy egyetem professzor éppen 60 éves kora fölött képes a legjobb oktató, kutató tevékenységre. Az MSZP ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza a kényszernyugdíjazásról szóló döntését - hangsúlyozta a volt oktatási miniszter.
Hiller István tájékoztatóján emellett üdvözölte ugyan a felsőoktatási kerekasztal újraalakítását, ám azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kabinet azzal csak a három évvel ezelőtti kiindulóhelyzetéhez tért vissza, amikor ugyanők felszámolták ezt az egyeztető fórumot.
A szocialista képviselő a fentieken túl a hallgatói szerződéseket is élesen bírálta. A hallgatók röghöz kötése a kormány eredeti szándékával ellentétesen hat, vagyis még több fiatal hagyja majd el az országot - vetítette előre Hiller István, aki szerint 2010 óta már eddig is több fiatal távozott külföldre, mint 1956-ban.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
