Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány...
Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány forráskivonásai, a professzorok kényszernyugdíjazása, valamint az elmúlt években elmaradt szakmai egyeztetések miatt. Hány egyetemi-főiskolai oktatónak kell döntenie a nyugdíj és a fizetés közül? Hány alkalmazottat kell elküldeni a legnagyobb egyetemekről? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Erről Hiller István szocialista országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt humánpolitikai kabinetjének vezetője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, megbukott a kormány önfenntartó felsőoktatásról szóló "ostoba terve", abból csak a forráskivonás valósult meg. Azt mondta, 2010 óta összesen több mint 60 milliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, megoldhatatlan feladat elé állítva az egyetemeket és főiskolákat, amelyeken emiatt egyértelműen gyors és jelentős színvonalcsökkenésre lehet számítani.
Az ellenzéki politikus az oktatás és kutatás ellen elkövetett merényletnek nevezte a kabinet kényszernyugdíjazásról szóló rendelkezését. Hiller István szerint ugyanis az teljesen életidegen az ágazattól. Példaként említette, hogy míg egy focista 20-30 évesen, addig egy egyetem professzor éppen 60 éves kora fölött képes a legjobb oktató, kutató tevékenységre. Az MSZP ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza a kényszernyugdíjazásról szóló döntését - hangsúlyozta a volt oktatási miniszter.
Hiller István tájékoztatóján emellett üdvözölte ugyan a felsőoktatási kerekasztal újraalakítását, ám azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kabinet azzal csak a három évvel ezelőtti kiindulóhelyzetéhez tért vissza, amikor ugyanők felszámolták ezt az egyeztető fórumot.
A szocialista képviselő a fentieken túl a hallgatói szerződéseket is élesen bírálta. A hallgatók röghöz kötése a kormány eredeti szándékával ellentétesen hat, vagyis még több fiatal hagyja majd el az országot - vetítette előre Hiller István, aki szerint 2010 óta már eddig is több fiatal távozott külföldre, mint 1956-ban.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
