Még ebben a hónapban kiírják a pályázatokat az egyetemek kancellári pozícióira.
Még ebben a hónapban kiírják a pályázatokat az egyetemek kancellári pozícióira. Nem véletlenül nem derült ki eddig egyetlen lehetséges név sem, az Index szerint ez a kérdés ugyanis a kormányfő szűkebb környezetében dőlhet el - írja a lap, amely úgy tudja, a miniszterelnök elejét akarja venni ezen a területen a fideszes gazdasági érdekcsoportok harcának.
Ha a kormány meghosszabbított karjaiként működő kancellárok nem teljesítenek jól, egy egyetemi vezető szerint nagyon hamar botrányos működési problémák léphetnek fel a felsőoktatásban.
Még júliusban kiírja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályázatokat az állami felsőoktatási intézmények kancellári pozícióra, válaszolta az Index kérdésére a tárca. A pályázatokat a nyár végéig elbírálják, hogy szeptember elsejétől ki lehessen nevezni a kancellárokat.
Összesen harminc állami egyetem és főiskola élére kell kancellárt találni. Ők jóval nagyobb hatalommal bírnak majd, mint az eddigi gazdasági főigazgatók. Feladatuk az lesz, hogy az egyetemek gazdálkodásában az állam mint fenntartó érdekeit képviseljék, akár a rektorral szemben is.
A kinevezendő kancellárok névsorát a minisztérium terjeszti majd kormányfő elé, ő nevezi ki az új vezetőket. A személyek kiválasztásába az egyetemek szenátusának nem lesz semmilyen beleszólása. А kancellárokat az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz. А rektor a kancellárok bizonyos döntései, intézkedései ellen legfeljebb a minisztériumhoz címzett kifogással élhet majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
