Hatalmas a felzúdulás: több ezren bukhatják a diplomát a módosítások miatt

Egy szeptemberben életbe lépett módosítás miatt sok hallgató került kellemetlen helyzetbe: vagy államvizsgáznak januárban, vagy elesnek a diplomától. Van azonban olyan, akit a szakdolgozat-leadási határidő után értesítettek a módosításról. Hatalmas a felzúdulás az ügyben, az Emmi pedig vizsgálódik.

  • Eduline

 

Wikipedia

Szeptember 1-jei hatállyal lépett életbe a felsőoktatási törvény módosítása, ami miatt számos hallgató került kellemetlen helyzetbe, szinte betarthatatlan határidőket szabtak a diplomázásra. Több ezren vannak olyanok, akik bár az összes vizsgájukat letették az egyetemen, abszolváltak, ám a szakdolgozatot nem adták még le és nem államvizsgáztak.

Az ő sorsuk lett most kérdéses, a törvénymódosítás értelmében ugyanis ezeknek a hallgatóknak jövő szeptemberig le kell államvizsgázniuk, vagy lemondhatnak a diplomájukról. De nem is mindenki kapott szeptemberig haladékot, ugyanis nem mindegy, mikor kezdték az egyetemet és mikor tették le az utolsó vizsgát.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik diákja elmondta, eddig nem volt megkötés, meddig kell lezárnia a tanulmányait, de szeptember 24-én Neptun-üzenetben értesítették, hogy mivel ő 2011 januárjában kérte ki az abszolutóriumot, így két hónapja maradt, hogy leadja a szakdolgozatát és januárban államvizsgáznia kell, vagy búcsúzhat a diplomájától. Van, aki ennél is rosszabb helyzetbe került, mire megkapta az értesítést a módosításról, addigra kifutott a határidőkből.

A legtöbb egyetemen a szakdolgozat címének leadása is határidőhöz kötött, ehhez pedig szaktanári egyeztetés is kell. A hallgatók nem azért vannak felháborodva, mert határidőt kaptak, hanem azért, mert betarthatlanok a határidők. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az egyetemi karok hogyan bírják a rohamot, és a szaktanárok képesek lesznek-e befogadni enny "De mi vagyunk a hülyék, miért nem államvizsgáztunk, miért kezdtünk el dolgozni helyette?" - tette fel a kérdést egyikőjük. A hallgatók most már attól is tartanak, hogy a kormány kitalálja, a nyelvvizsgázást is időhöz kötik és arra is kapnak majd két hónapot, hogy középfokúzzanak.

Az Emmi a Népszabadság megkeresésére azt írta: „a különböző időben hatályba lépő felsőoktatási törvényeket és a felsőoktatási képzési szerkezet változását” figyelembe véve lényegében minden érintettnek adott a lehetőség a záróvizsga bepótlására jövő szeptemberig. Ennek ellenére a szaktárca közölte: „Érzékelve a hallgatók jelzéseit, vizsgálat tárgyává teszik ezt a kérdést.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.