Egy szeptemberben életbe lépett módosítás miatt sok hallgató került kellemetlen helyzetbe: vagy államvizsgáznak januárban, vagy elesnek a diplomától. Van azonban olyan, akit a szakdolgozat-leadási határidő után értesítettek a módosításról. Hatalmas a felzúdulás az ügyben, az Emmi pedig vizsgálódik.
Szeptember 1-jei hatállyal lépett életbe a felsőoktatási törvény módosítása, ami miatt számos hallgató került kellemetlen helyzetbe, szinte betarthatatlan határidőket szabtak a diplomázásra. Több ezren vannak olyanok, akik bár az összes vizsgájukat letették az egyetemen, abszolváltak, ám a szakdolgozatot nem adták még le és nem államvizsgáztak.
Az ő sorsuk lett most kérdéses, a törvénymódosítás értelmében ugyanis ezeknek a hallgatóknak jövő szeptemberig le kell államvizsgázniuk, vagy lemondhatnak a diplomájukról. De nem is mindenki kapott szeptemberig haladékot, ugyanis nem mindegy, mikor kezdték az egyetemet és mikor tették le az utolsó vizsgát.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik diákja elmondta, eddig nem volt megkötés, meddig kell lezárnia a tanulmányait, de szeptember 24-én Neptun-üzenetben értesítették, hogy mivel ő 2011 januárjában kérte ki az abszolutóriumot, így két hónapja maradt, hogy leadja a szakdolgozatát és januárban államvizsgáznia kell, vagy búcsúzhat a diplomájától. Van, aki ennél is rosszabb helyzetbe került, mire megkapta az értesítést a módosításról, addigra kifutott a határidőkből.
A legtöbb egyetemen a szakdolgozat címének leadása is határidőhöz kötött, ehhez pedig szaktanári egyeztetés is kell. A hallgatók nem azért vannak felháborodva, mert határidőt kaptak, hanem azért, mert betarthatlanok a határidők. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az egyetemi karok hogyan bírják a rohamot, és a szaktanárok képesek lesznek-e befogadni enny "De mi vagyunk a hülyék, miért nem államvizsgáztunk, miért kezdtünk el dolgozni helyette?" - tette fel a kérdést egyikőjük. A hallgatók most már attól is tartanak, hogy a kormány kitalálja, a nyelvvizsgázást is időhöz kötik és arra is kapnak majd két hónapot, hogy középfokúzzanak.
Az Emmi a Népszabadság megkeresésére azt írta: „a különböző időben hatályba lépő felsőoktatási törvényeket és a felsőoktatási képzési szerkezet változását” figyelembe véve lényegében minden érintettnek adott a lehetőség a záróvizsga bepótlására jövő szeptemberig. Ennek ellenére a szaktárca közölte: „Érzékelve a hallgatók jelzéseit, vizsgálat tárgyává teszik ezt a kérdést.”
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
