Hallgatói szerződések: elemzi az EU a minisztérium magyarázatát

Elemzi az Európai Bizottság a hallgatói szerződések ügyében a magyar fél válaszát - mondta Andor László, az Európai...

  • MTI
Fazekas István

Elemzi az Európai Bizottság a hallgatói szerződések ügyében a magyar fél válaszát - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa egy keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen. A hallgatói szerződésekről itt olvashatjátok legfrissebb cikkeinket, a mintaszerződést pedig innen tölthetitek le.

Az EU-biztos egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó fórumon rámutatott: a hallgatói szerződésről az Európai Bizottság képviselői "intenzív eszmecserét" folytattak az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel. Magyarázatként hozzáfűzte: ha egy helyi szabályozás nincs összhangban az EU-s joggal, az unió magyarázatot kér az adott országtól.

Andor László hivatala tavaly novemberben jelentette be: konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény 2013 februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra.

A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások miatt az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának - mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének - az esetleges korlátozására utalhatnak.

A tavaly november 23-i brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett "pilot eljárást" indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt. Ez az eljárásfajta nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak - vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem a tisztázást igénylő pontokra hívta fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményezett.

A szóban forgó jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyerő hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.

Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve bizonyos csoportok, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.