Hallgatói szerződés: megvan a HÖOK-os javaslat az utolsó vitás kérdésben

A hallgatói szerződések kérdésével foglalkozó munkacsoport azt javasolja a Felsőoktatási Kerekasztalnak, hogy az...

  • MTI
Túry Gergely

A hallgatói szerződések kérdésével foglalkozó munkacsoport azt javasolja a Felsőoktatási Kerekasztalnak, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak húsz éven belül kelljen a tanulmányaikkal eltöltött időt ledolgozniuk - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke pénteken az MTI-nek. A hallgatói vezető tájékoztatása szerint ezt a munkacsoport pénteki ülésén jelenlévők egyöntetűen támogatták.

Nagy Dávid ugyanakkor kiemelte: a HÖOK továbbra sem tartja jó megoldásnak a hallgatói szerződést annak a problémának a kezelésére, amire létrejött. Ugyanakkor az, hogy a korábbiakhoz képest sikerült könnyítést elérni, mindenképpen pozitív elmozdulás - állapította meg.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: egy pont kivételével döntött a kormány a hallgatói szerződések ügyében a változtatásokról, és elfogadta a hallgatókkal megtárgyalt kompromisszumot.

A miniszter közölte, az a kérdés maradt nyitott, hogy hány éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak Magyarországon a tanulmányi idejüket. A miniszter szavaiból akkor kiderült, három variáció lehetséges, 20, 15 vagy 12 év. A tárcavezető azt mondta, hogy tartanak még egy rövid egyeztetési fordulót, és abban bízik, hogy jövő héten aláírhatnak egy átfogó megállapodást a Felsőoktatási Kerekasztal részvevőivel.

Jelezte: a diákok egyoldalú nyilatkozatot írnának majd alá, amelyben vállalják a törvényi feltételeket, azaz a magyar munkajog szerinti foglalkoztatást. Ha valaki külföldön, de magyar vállalatnál dolgozik, és itthon fizeti az adót, az ugyanúgy megfelel a törvényi feltételeknek - fűzte hozzá. A Felsőoktatási Kerekasztal az MTI információi szerint szerdán ül össze.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.