Szakadhat a decemberben létrehozott Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF), legalábbis erre utal, hogy a...
Szakadhat a decemberben létrehozott Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF), legalábbis erre utal, hogy a Hallgatói és az Oktatói Hálózat által megfogalmazott, az alaptörvény módosítására reagáló állásfoglalást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Középiskolai Hálózat kivételével egyik OFEF-tag sem írta alá, a diákszervezet kezdeményezését sem a rektori konferencia, sem a HÖOK nem támogatta.
Az alaptörvény negyedik módosítását múlt hétfőn fogadta el a parlament: ez rögzíti többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező magyarországi munkavállalásának alapelveit és az egyetemi, főiskolai kancellárok alkalmazását. Áder János köztársasági elnök szerdán közölte: aláírja az alaptörvény-módosítást.
"Mélyen hallgattak"
A két szervezet arra kérte a decemberben létrehozott felsőoktatási fórum tagjait, hogy írjanak alá közös állásfoglalást arról, hogy az alaptörvény március 11-én elfogadott negyedik módosításának várható következményei aggodalomra adnak okot.
A közös állásfoglalásban a kancellárokról az állt volna, hogy ez a rendszer "szervezeti kérdésekben egyoldalúan az államra ruházza a döntési hatáskört, gazdasági ügyekben pedig állami gyámság alá helyezi az intézményeket, lényegében névlegessé teszi az oktatási és tudományos kérdésekben deklarált autonómiát", ez pedig "érdektelenné teszi az intézményeket saját erőforrásaik felhasználásának optimalizálásában".
Az állásfoglalás szerint az alaptörvény-módosítás által érintett másik kérdés, a végzettek külföldre vándorlása valós probléma, ugyanakkor elítélendő, hibás megoldás, "ha ennek orvoslásaképp az alaptörvény felhatalmazza a mindenkori kormányt gazdasági kényszer alkalmazására". "Ez a módosítás nem való az alaptörvénybe, korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásához és a szabad mozgáshoz való alkotmányos jogokat, ellentmond nemzetközi kötelezettségeinknek, valamint hazánkat a tudás és a képzett fők nemzetközi mozgásában való aktív részvétel helyett az elzárkózás irányába tereli" - írták.
A Hallgatói Hálózat az eduline-nal azt közölte, hogy hiába keresték meg a felsőoktatási fórum tagszervezeteit, az Oktatói és a Középiskolai Hálózat kivételével "az OFEF többi tagja, így a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mélyen hallgatott, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig elhárította kérésünket".
A HaHa szerint érthetetlen a HÖOK lépése, a diákszervezet korábban ugyanis pontosan azért állt fel a Balog Zoltán erőforrás-miniszter által létrehozott Felsőoktatási Kerekasztaltól, mert tudomást szerzett az alkotmánymódosítási tervről - most viszont „hatáskör hiányában” utasította el a közös állásfoglalás aláírását.
"Beltörődtek a drasztikus elvonásokba"
A Hallgatói és Oktatói Hálózat szerint a "hallgatók választott képviselőinek a hallgatói érdekeket súlyosan sértő alaptörvény-módosítás ügyében különösen nagy a felelőssége. Ugyancsak nagy felelősség hárul a Magyar Rektori Konferenciára, amely a felsőoktatási intézmények közös véleményének határozott és nyílt képviselete helyett hónapok óta hallgat. A rektorok beletörődtek az ágazatot sújtó drasztikus elvonásokba, engedtek a kormányzati zsarolásnak, elfogadták az öncsonkítás és a különalku politikáját, és ezáltal részeseivé váltak az intézmények leépítésének. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete érdemben semmit nem tett a dolgozók érdekeinek védelmében" - írják.
A közlemény szerint az elmúlt hónapokban egyedül a civil hálózatok és a PDSZ állt ki a "felsőoktatás értékeinek, az oktatók, a hallgatók és a középiskolások érdekeinek védelmében". A Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat szerint csak úgy lehet előrelépés a felsőoktatás ügyében, ha újra együttműködnek az OFEF tagjai.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
