Újra tárgyalóasztalhoz ül a HÖOK
MTI / Földi Imre
Folytatja a korábban a hallgatói szerződés ügyében megkezdett tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - erről döntött a hallgatói szervezet pénteki gödöllői közgyűlésén. Itt olvashatjátok el cikkünket a HÖOK hallgatói szerződést érintő javaslatáról.
Az egyhangúlag elfogadott állásfoglalás szerint azzal bízták meg az elnökséget, hogy a jelenlegi körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye, azokra a hallgatókra nézve is, akik azt már aláírták.
Nagy Dávid, elnök az MTI-nek azt mondta: szeretnék, ha minél előbb, de legkésőbb a Felsőoktatási Kerekasztal mandátumának áprilisi végéig megszületne az új hallgatói szerződés.
A HÖOK az MTI-hez eljuttatott dokumentumban rögzítette: az elmúlt időszakban minden számukra lehetséges demokratikus módon megpróbálták elérni, hogy olyan megoldás szülessen, amely minden érintett számára elfogadható. A HÖOK azonban valamennyi magyarországi hallgatót képviselő, pártpolitikailag semleges szervezetként kizárólag oktatás- és ifjúságpolitikai kérdésekben nyilváníthat véleményt, az alaptörvény és annak közösségi joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata vagy bírálata ezért már túlmutat hatáskörükön.
Mint írták, továbbra is az a véleményük, a jelenleg hallgatói szerződés néven ismert konstrukció nem alkalmas arra, hogy valódi eredményt hozzon a fiatal diplomások elvándorlásának megfékezésében, sőt büntető filozófiájával kontraproduktív hatást ér el. Szakértői állásfoglalások születtek arról, hogy a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit és Magyarország alaptörvényét is - tették hozzá, és csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a közösségi intézmények csaknem másfél év után sem jártak el ez ügyben, az Országgyűlés pedig időközben alkotmányos lehetőséget teremtett a hazai jogi aggályok kivédésére.
Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy időközben a kormányon belül megtörtént az oktatáspolitikai irányítás szétválasztása, így Balog Zoltán miniszter javaslatára új, felelős államtitkár foglalkozik tovább a felsőoktatással, aki átvette a felsőoktatási kerekasztal vezetését is. Emellett jelentős változás figyelhető meg a korábban mozdulatlannak tűnő kormányzati álláspontban is, ennek alapján lehetőség nyílt az érintett kérdés részleteinek újraszabályozására is.
Mint az állásfoglalásban olvasható: a munkacsoportülések, valamint az azokhoz kapcsolódó tárgyalások során több változtatásra vonatkozó elképzelést ismerhettek meg, így ha a diploma megszerzését követő húszéves intervallumban a diplomás a felsőoktatásban, állami ösztöndíjas képzésben eltöltött idejének megfelelő hosszúságú időt magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozik, minden egyéb vonatkozó kötelezettsége alól mentesül.
Az egyéb mentesítő körülmények fennállása esetén a kötelezettség alóli felmentést nem kell igényelni, az automatikusan megtörténik, az átmeneti munkaképtelenség, valamint a regisztrált munkanélküliség - egyfajta garanciaként - beleszámít az elvárt teljesítési időszakba, oly módon, hogy a regisztrált munkanélküliség első hat hónapját egyszeres, a hatodik hónapon felüli hónapokat pedig kétszeres szorzóval kell számítani.
A tárca azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíj esetleges konkrét visszafizetése alapesetben 15 éves futamidejű, egyenlő részletekben törlesztendő hitelként értelmezendő, a tőkerészt a Központi Statisztikai Hivatal szerinti éves infláció mértékével évente indexálják - írták.
Nagy Dávid saját indítványaikról elmondta: azt szeretnék, ha a diplomás közalkalmazottként helyezkedik el, akkor a munkaviszonya magasabb szorzóval számítson bele a hazai munkaviszonyban eltöltendő időbe. Azt is javasolják, hogy számítson bele egyszeres szorzóval a doktoranduszként eltöltött idő, és a közalkalmazotti jogviszony hatodik hónapján felüli hónapok kétszeres szorzóval.
Indítványozzák továbbra is, hogy a magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyba számítson be a diákmunka, valamint a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt megkezdett munka is. Javasolják azt is, hogy a gyakorlati félév számítson bele a hazai munkaviszonyba és a felsőoktatásban eltöltött időbe.
