Akkor is vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíjat, ha az első szemeszter után gondoltátok meg magatokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Szeptemberben elkezdtem a pszichológia szakot, de rájöttem, hogy mással szeretnék foglalkozni, ezért idén újra felvételizek. Állami ösztöndíjas vagyok, vissza kell fizetnem ennek a félévnek a költségét?
Nem: ha az első szemeszter - osztatlan képzésben legkésőbb a második szemeszter - után hagyjátok félbe a képzést, nem kell visszafizetnetek az állami ösztöndíjat. Ha viszont később gondoljátok meg magatokat, fizetnetek kell, vagy itthoni munkavállalással "dolgozhatjátok le" a felhasznált féléveket. Hány félévet lehet halasztani? Erről itt olvashattok.
A hallgatói nyilatkozatban, amelyet a beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak, két feltétel szerepel: vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve azt, hogy a végzés utáni húsz éven belül az igénybe vett állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő ideig (egy félév öt hónapnak, illetve 150 napnak felel meg) magyarországi munkahelyen dolgoztok.
Ha kicsúsztok a megengedett időből, a tandíj felét, ha pedig nem dolgoztok itthon elég ideig, a tandíj teljes – a „ledolgozott” idővel arányosan csökkentett - összegét kell visszafizetnetek. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
