Február 16-ig nem vesz részt a HÖOK a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein

Egyelőre nem vesz részt a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)...

  • MTI

Egyelőre nem vesz részt a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a továbbiakról a február 16-i soproni közgyűlésen határoznak.

A szervezet elnökségi ülése után kiadott közleményben hangsúlyozták: megdöbbenéssel fogadták, hogy a kormány és a kormánypárti többség a felsőoktatási kerekasztal napirendjén szereplő ügyekben az alaptörvény módosítására készül. A miniszter nyilatkozatával ellentétben erről a lépésről az elmúlt hetek során semmiféle tájékoztatást nem kaptak - tették hozzá.

Ellenkezőleg, bár a felek eltérő véleménye a kezdetektől ismert volt, a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megkötött részmegállapodás épp annak érdekében hívta életre a kerekasztalt, hogy a mégoly távoli álláspontok közeledhessenek egymáshoz - rögzítették.

A HÖOK elnöksége úgy látja, hogy sem a kerekasztal, sem a szakmai előkészítést végző munkacsoportok munkája nem vehető komolyan akkor, ha a folyamatban lévő egyeztetések alatt megváltozik az azokkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Hatványozottan igaz ez azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg élesen megosztják a közvéleményt, és amelyek érdemi megoldására épp a kerekasztal adhatna lehetőséget - fűzték hozzá.

Kitértek arra is, hogy közösen vállalt céljaik szellemében támogatják a hallgatók önszerveződő megmozdulásait, amennyiben azok pártpolitikától mentesen, a hatályos jogszabályi keretek között zajlanak, és nem zavarják meg az intézményekben folyó oktatást és munkát. Arra kérik a szabad véleménynyilvánítás jogával élőket, hogy legyenek tekintettel azon hallgatótársaikra is, akik a fórumokhoz, demonstrációkhoz nem kívánnak csatlakozni, az ő előadásokon és gyakorlatokon való részvételüket ne korlátozzák. A Hallgatói Hálózat szervezésében hétfőn kezdődött az egyetemfoglalás az ELTE bölcsészettudományi karán, ma is bent éjszakáznának a hallgatók: percről percre tudósításunkat itt követhetitek.

A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy vasárnapi sajtótájékoztatón az Indexnek azt mondta, a HÖOK ott volt a hallgatói szerződés kérdését megtárgyaló munkacsoportban, és így semmi olyan nem történt, amiről ne lett volna tudomásuk.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.