Egy tanulmány arra kereste a választ, hogyan választottak felsőoktatási szakot az érettségit tevők legjobb 10 százaléka. Preferenciáik alapján az első 10-be csak budapesti egyetemek karai kerültek. Számukra még mindig népszerűek a társadalomtudományi és bölcsészeti szakok.
Vajon milyen felsőoktatási szakokat választottak a rendszerváltás után született generáció legjobb tanulói? Erre kereste a választ tanulmányában az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete.
Ehhez mintegy 38 ezer 1990 és 1997 között született, 2008 és 2015 között érettségizett fiatal pályaválasztását vizsgálták meg.
Az utóbbi években gyakran érte az a vád a kormányt, hogy kívülről avatkozik bele a felsőoktatás folyamataiba. A kutatók most arra jutottak, hogy a kormányzati döntések csak akkor képesek hatni a legjobban tanuló fiatalok pályaválasztására, ha azok épp egybeesnek a társadalmi-gazdasági folyamatokkal.
Például ha a mérnöki szakok iránti piaci kereslet nő, akkor a legjobb tanulók inkább választják ezt a pályát, és az utóbbi években a kormányzat is erre segített rá.
A központi döntések azonban nem tudnak hatni egyes, a társadalomba mélyen beágyazott területekre, mint a közgazdaság, a jog vagy a bölcsészet. Ez a generáció a tanulmány szerint jóval szabadabb és nyitottabb annál, hogy befolyásolható legyen a szakválasztása az aktuális kormányzati trendek által.
Ezek szerint a top 10 által választott legnépszerűbb képzési területeket a táblázat mutatja. A magas pontszámmal belépőknek több mint a fele három humán képzési területet(bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
A legnépszerűbb szakok az általános orvos, pszichológus, menedzsment, nemzetközi gazdálkodás és tanulmányok, jogász.
A legnépszerűbb 10 kar sorrendben a következő: BCE-GTK, ELTE-BTK, SE-ÁOK, BME-VIK, BCE-TK, BME-GÉK, ELTE-PPK, ELTE-ÁJK, ELTE-TTK, BME-GTK.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
