Egy tanulmány arra kereste a választ, hogyan választottak felsőoktatási szakot az érettségit tevők legjobb 10 százaléka. Preferenciáik alapján az első 10-be csak budapesti egyetemek karai kerültek. Számukra még mindig népszerűek a társadalomtudományi és bölcsészeti szakok.
Vajon milyen felsőoktatási szakokat választottak a rendszerváltás után született generáció legjobb tanulói? Erre kereste a választ tanulmányában az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete.
Ehhez mintegy 38 ezer 1990 és 1997 között született, 2008 és 2015 között érettségizett fiatal pályaválasztását vizsgálták meg.
Az utóbbi években gyakran érte az a vád a kormányt, hogy kívülről avatkozik bele a felsőoktatás folyamataiba. A kutatók most arra jutottak, hogy a kormányzati döntések csak akkor képesek hatni a legjobban tanuló fiatalok pályaválasztására, ha azok épp egybeesnek a társadalmi-gazdasági folyamatokkal.
Például ha a mérnöki szakok iránti piaci kereslet nő, akkor a legjobb tanulók inkább választják ezt a pályát, és az utóbbi években a kormányzat is erre segített rá.
A központi döntések azonban nem tudnak hatni egyes, a társadalomba mélyen beágyazott területekre, mint a közgazdaság, a jog vagy a bölcsészet. Ez a generáció a tanulmány szerint jóval szabadabb és nyitottabb annál, hogy befolyásolható legyen a szakválasztása az aktuális kormányzati trendek által.
Ezek szerint a top 10 által választott legnépszerűbb képzési területeket a táblázat mutatja. A magas pontszámmal belépőknek több mint a fele három humán képzési területet(bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
A legnépszerűbb szakok az általános orvos, pszichológus, menedzsment, nemzetközi gazdálkodás és tanulmányok, jogász.
A legnépszerűbb 10 kar sorrendben a következő: BCE-GTK, ELTE-BTK, SE-ÁOK, BME-VIK, BCE-TK, BME-GÉK, ELTE-PPK, ELTE-ÁJK, ELTE-TTK, BME-GTK.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
