Mit keresnek brit egyetemek Mauritiuson? Jó kérdés, de kézenfekvő a válasz.
Azt tudtátok, hogy az utóbbi időben három brit egyetem is campust nyitott Mauritiuson? Az egyik egy walesi intézmény, az Aberystwyth University, ami az Afrikához tartozó szigeten 2000 férőhelyes épületet vett 600 ezer fontért, de eddig még csak 40 diákot fogadott.
De vajon mi értelme van ennek, hiszen a gazdag szülők gyerekei, akik megengedhetik a borsos nyugati tandíjakat, az utazásba sem rokkannak bele? Vagy mégis? A Quartz cikke szerint több oka is lehet egy intézménynek, hogy egy fejlődő országban nyisson telephelyet.
Először is fontos nekik, hogy meg is mutassák: felkészültek a globális trendekre, nem ismernek határokat, nemzetközileg tényleg beágyazottak. Ha pedig egy egyetem elkezdi, a többi is követi, mert nem akar lemaradni.
| Kapcsolódó cikkek |
Egy nagy budapesti egyetmé a jövő? Komoly bajba kerülhetnek a magyar hallgatók Nagy-Britanniában |
Másodsorban fontosak a financiális okok: talán mégis több gyereket fizetnek be a szülők, ha helyben marad, és nem kell vállalni a kiköltözés költségeit. Szóval mégiscsak vannak olyanok, akik bár a forintban milliós tandíjat kifizetik, Nagy-Britanniába nem tudnák elküldeni a gyereküket.
Persze a legtöbb egyetem nem Mauritiusra tart, inkább Kínába, Szingapúrba vagy Dél-Koreába akarja megvetni a lábát. Az Egyesült Arab Emirátusokban már 50 külföldi egyetemi campus van, Katarban pedig kineveztek egy külön települést, ahol székhelyet kapnak a nyugati intézmények.
Persze nyugaton az egyetemek általában a szabadság, főként a szólásszabadság bázisai is, ami komoly súrlódásokat okozhat az autokratikus országokban. Szingapúrban a Yale, Abu Dhabiban pedig a New York University szólásszabadságra vonatkozó passzusai ütköztek össze a helyi törvényekkel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
