Furcsa helyekre terjeszkednek a világ legjobb egyetemei

Mit keresnek brit egyetemek Mauritiuson? Jó kérdés, de kézenfekvő a válasz.

  • Eduline
boredpanda.com

Azt tudtátok, hogy az utóbbi időben három brit egyetem is campust nyitott Mauritiuson? Az egyik egy walesi intézmény, az Aberystwyth University, ami az Afrikához tartozó szigeten 2000 férőhelyes épületet vett 600 ezer fontért, de eddig még csak 40 diákot fogadott.

De vajon mi értelme van ennek, hiszen a gazdag szülők gyerekei, akik megengedhetik a borsos nyugati tandíjakat, az utazásba sem rokkannak bele? Vagy mégis? A Quartz cikke szerint több oka is lehet egy intézménynek, hogy egy fejlődő országban nyisson telephelyet.

Először is fontos nekik, hogy meg is mutassák: felkészültek a globális trendekre, nem ismernek határokat, nemzetközileg tényleg beágyazottak. Ha pedig egy egyetem elkezdi, a többi is követi, mert nem akar lemaradni.

Kapcsolódó cikkek

Egy nagy budapesti egyetmé a jövő?

Komoly bajba kerülhetnek a magyar hallgatók Nagy-Britanniában

Cambridge előzi Oxfordot a brit egyetemi rangsorban

Másodsorban fontosak a financiális okok: talán mégis több gyereket fizetnek be a szülők, ha helyben marad, és nem kell vállalni a kiköltözés költségeit. Szóval mégiscsak vannak olyanok, akik bár a forintban milliós tandíjat kifizetik, Nagy-Britanniába nem tudnák elküldeni a gyereküket.

Persze a legtöbb egyetem nem Mauritiusra tart, inkább Kínába, Szingapúrba vagy Dél-Koreába akarja megvetni a lábát. Az Egyesült Arab Emirátusokban már 50 külföldi egyetemi campus van, Katarban pedig kineveztek egy külön települést, ahol székhelyet kapnak a nyugati intézmények.

Persze nyugaton az egyetemek általában a szabadság, főként a szólásszabadság bázisai is, ami komoly súrlódásokat okozhat az autokratikus országokban. Szingapúrban a Yale, Abu Dhabiban pedig a New York University szólásszabadságra vonatkozó passzusai ütköztek össze a helyi törvényekkel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.