"Ami az ELTE bölcsészkarán zajlik, az csak a jéghegy csúcsa.
"Ami az ELTE bölcsészkarán zajlik, az csak a jéghegy csúcsa. Más egyetemeken is 25-30 százalékos létszámleépítésre készülnek" - mondta a Hallgatói Hálózat (HaHa) és az Oktatói Hálózat (OHA) közös sajtótájékoztatóján Deczki Sarolta, az OHA tagja, aki szerint már a 2013-as költségvetés megszavazásakor sejteni lehetett, hogy a felsőoktatást érintő forráskivonások miatt előbb-utóbb jelentős létszámleépítésbe kezdenek az egyetemek és főiskolák, a neves professzorok elküldése azonban rontja az oktatás minőségét, sőt az is kérdés, milyen szakokat tudnak elindítani szeptemberben, az ELTE elméleti nyelvészeti képzése például veszélybe került Kálmán László nyelvész elbocsátásával.
Hozzátette: az elbocsátások már évek óta tartanak, de most már a működést veszélyeztetik. A művészettörténet szakosokkal eddig tizenkét főállású oktató foglalkozott, ezután már csak hat fog - mondta. Teczár Szilárd, a Hallgatói Hálózat tagja szerint a helyzet tarthatatlan, eddig is túl sok hallgató jutott egy oktatóra, az arány az elbocsátások miatt tovább romlik majd.
Harminckét oktatótól válik meg a BTK
Horváth Iván, Tverdota György, Demeter Julianna és Margócsy István irodalomtörténészt, valamint Tarján Tamás színikritikust és irodalomtörténészt bocsátják el az ELTE BTK Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetéből - derül ki az eduline birtokába került, február 22-i dátumú levélből, amelyet Dezső Tamás, a kar dékánja küldött Kulcsár Szabó Ernőnek, az intézet vezetőjének.
A bölcsészkar többi intézetét is érintik a leépítések: az Index szerint Nádasdy Ádám nyelvésznek és Keserü Katalin művészettörténésznek is mennie kell, míg a Nol hétfő este arról számolt be, hogy Kálmán László nyelvészt is elküldik.
Dezső Tamás szombaton jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
