Ízléstelennek tartja, hogy a sajtó összemossa az ELTE tanítóképző, valamint jogi kari gólyatáborában történteket - mondta az ELTE Online-nak Zaránd Péter, az egyetemi hallgatói önkormányzat régi-új elnöke.
"A TÓK gólyatáborában történt eset ügyében magam és a hallgatói önkormányzat nevében sajnálatunkat fejezem ki, és ezúton is hangsúlyozom, hogy minden lehetséges segítséget igyekszünk megadni a sértettnek és családjának. A másik ügy, az ÁJK gólyatáborában történtek megjelentetése sajnos a sajtó a bulváréhségének kielégítésére szolgál" - mondta az egyetemi hírportálnak Zaránd Péter.
Hozzátette: az ELTE gólyatáborai magas színvonalat képviselnek, tükrözik a kari igényeket, és a hallgatókra soha nem erőszakolnak rá egyetlen feladatot sem.
"Idén is több száz szervező vett részt önkéntes alapon a hivatásos rendezvényszervezők mellett a gólyatáborok lebonyolításában, nyarukat rááldozva arra, hogy hallgatótársaiknak jó táborokat szervezzenek. Ennek fényében szerintem abszolút méltánytalan, ahogy a sajtó kezeli és összemossa ezt a két ügyet" - magyarázta a nemrég újraválasztott EHÖK-elnök.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztus 29-én megerőszakoltak egy elsőéves lányt az ELTE tanítóképző karának fonyódligeti gólyatáborában. A gyanúsított az ELTE bölcsészkarának hallgatója, informatikus-könyvtáros szakra jár. Az intézmény tényfeltáró vizsgálata rámutatott: bár a tanítóképző kar HÖK-elnöke tudott arról, hogy a gyanúsított korábban is zsarolt már egy lányt, engedélyezte, hogy a 38 éves férfi jelen legyen a rendezvényen.
Az ELTE ÁJK gólyatábora más miatt került a figyelem középpontjába: a résztvevők vulgáris-obszcén dalokat énekeltek. Az egyetem tényfeltáró vizsgálatának eredménye szerint az a három instruktori körös hallgató, aki az indulás előtt szétosztotta a dalok szövegét az elsőéveseknek, fegyelmi vétséget követett el. Az intézmény a két ügy miatt összesen nyolc hallgató ellen indított fegyelmi eljárást, öt egyetemistát el is bocsáthatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
