146 ELTE-s írt nyílt levelet az egyetem rektorának: arra kérik Mezey Barnát, "vesse latba befolyását" annak érdekében, hogy a minisztérium úgy alakítsa át a felsőoktatási törvény módosítását, hogy annak elfogadása ne veszélyeztesse a CEU budapesti működését.
"Mi, az ELTE BTK egyetemi polgárai aggodalommal értesültünk a kormány új szabályozási tervéről, amely – mint a reakciókból világosan látszik – a Közép-európai Egyetem (CEU) működésének ellehetetlenüléséhez vezetne. Meggyőződésünk, hogy sem egyetemünk, sem a magyar felsőoktatás nem érdekelt abban, hogy ez a kiváló és világraszóló eredményeket felmutató intézmény, amellyel számtalan oktató, hallgató és kutatási program közössége köti össze az ELTE-t, távozni kényszerüljön Budapestről" - írják levelükben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának, Mezey Barnának juttattak el.
Hozzáteszik: "nyomatékkal kérjük, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a minisztérium úgy alakítsa át a felsőoktatási törvény módosítására irányuló törvényjavaslatát, hogy annak elfogadása a CEU további budapesti működését ne veszélyeztesse".
Vasárnap délután több ezren tüntettek Budapest belvárosában a CEU mellett - így tiltakoztak a felsőoktatási törvény várhatóan szerdán Országgyűlés elé kerülő módosítása ellen, amely ellehetetlenítené az intézmény működését.
Ezrek tüntetnek Budapesten a CEU mellett
Több ezren tüntetnek Budapesten a CEU mellett: a menet a Budapesti Corvinus Egyetemtől indult, a demonstrálók az ELTE és a CEU épületének érintésével a Kossuth térre tartanak. Cikkünk folyamatosan frissül. A tüntetés szlogenje a Most a CEU, de ki a következő?, az eseményt a Oktatási Szabadságot Facebook-csoport szervezi, a demonstrálók a Fővárm térről indultak fél hatkor, a tömeg a kiskörúton haladt végig, ahol a rendőrség teljesen leállította a forgalmat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
