Több mint hetven civil aktivista, köztük több diák hatolt be csütörtök reggel a Fidesz központi székházába Budapesten.
Több mint hetven civil aktivista, köztük több diák hatolt be csütörtök reggel a Fidesz központi székházába Budapesten. A hvg.hu tudósítója több olyan aktivistát is látott a helyszínen, akik a decemberi és januári hallgatói tüntetéseken is részt vettek.
A Lendvay utcai épületet azért foglalták el, hogy így tiltakozzanak az Alaptörvény negyedik módosítása ellen, amely egyebek között rögzítené az Alkotmánybíróság jogainak korlátozását, a választási kampány folytatását kereskedelmi médiumokban, a hajléktalanok kriminalizálását, valamint a röghöz kötés lehetőségét.
Levélben kérlelik Ádert az egyetemfoglalók
Szerdán az egyetemfoglaló diákok - akik több mint két hete foglalták el az ELTE bölcsészkarának nagyelőadóját - levélben kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását. A hallgatók szerint az ország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz, elfogadta az EU összes alapelvét, így a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezést is, "a kormány ennek ellenére morális indokokkal próbálja röghöz kötni" a magyar egyetemistákat és főiskolásokat.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
