Eddig nem érte retorzió a Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgári címe elleni tiltakozás miatt - mondta a Népszavának Fábián István tanszékvezető, a Debreceni Egyetem volt rektora.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa augusztus közepén úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak. A kitüntetést azzal indokolták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet juttat a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban. A döntés ellen sokan tiltakoztak a Facebookon, ehhez négy debreceni tanszék, valamint az Oktatói Hálózat is csatlakozott, Vajda Mihály filozófus pedig lemondott professor emeritus címéről.
Sajtóhírek szerint az egyetem vezetése néhány hete összehívta a tiltakozókat, mindenkinek kiosztottak egy névre szóló, öt kérdésből álló kérdőívet, amely egyrészt arra vonatkozott, hogy miként szerveződött a díszdoktori cím elleni „lázadás”, másrészt arra, hogy ismerték-e részleteiben a szenátusi döntést, mielőtt tiltakozni kezdtek.
„Azzal, hogy mi ezt az állásfoglalást megtettük, nem követtünk el semmiféle olyan kihágást, ami akár etikai, akár munkajogi szempontból problematikus lehet. A sokat idézett etikai kódexünk eleve azt a kitételt tartalmazza, hogy az egyetem minden egyes polgárának joga és lehetősége, hogy kritikát fogalmazzon meg, mindenféle retorzió nélkül. Azt is kimondja, hogy az egyetem nevében természetesen nem, de saját kompetenciája körében bárki tehet ilyen észrevételt. S ha egy tanszéknek van véleménye, akkor azt jómagam tanszékvezetőként természetesen képviselhetem, sőt képviselnem kell” - mondta a Népszavának Fábián István, hozzátéve: alapvető kérdés, hogy az egyetem polgárai meddig mehetnek el a szabad véleménynyilvánítás jogában, „úgy gondolom, ezen bőven belül volt mindenki”.
Az egyetem volt rektora szerint „egy munkahelyi vezető nem nyilatkozhat olyan szavakkal a beosztottjairól, ahogyan azt az egyetem rektora tette”. Szilvássy Zoltán rektor egy tévéinterjúban „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánoknak” nevezte a tiltakozókat.
Fábián István azt is hozzátette: azt érzékeli, hogy – noha a felsőoktatással kapcsolatban mindig is voltak kritikai észrevételek – az emberek ma már óvatosabbak abban, hogy nyíltan ki is mondják ezeket.
Hiába tiltakoznak oktatók és hallgatók, Putyin egyetemi díszpolgár lesz Debrecenben
Hiába tiltakozik több tanszék, hallgatók és oktatók az ellen, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címmel tüntesse ki Vlagyimir Putyin orosz elnököt, az intézmény nem változtatja meg a döntését.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
