Bizarr problémával küzdenek a vallon egyetemek

Kevesen ajánlják fel földi maradványaikat tudományos célokra, ezért nincs elég holttest a vallon egyetemeken az egyre több orvostanhallgató gyakorlati képzéséhez - írja keddi számában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.

  • MTI
Túry Gergely

A lap tudósítása szerint egész Vallóniában és Brüsszelben évente körülbelül 350-en ajánlják fel testüket haláluk után a tudománynak, és ez a szám évek óta változatlan, míg a hallgatók száma az orvosi karokon robbanásszerűen növekszik. A lap megszólaltatja az Université Libre de Bruxelles, a francia nyelvű Brüsszeli Szabad Egyetem anatómiai laboratóriumának vezetőjét, aki szerint 150-200 holttestre volna szükségük egy évben, de ennek csak a fele, 80-100 darab áll rendelkezésre.

"Sokszor 8-9 medikus és medika áll körbe egy testet. Nem megy másként. Így kevesebb kísérletet lehet elvégezni, és ez nem ad olyan jó megfigyelési lehetőséget" - panaszkodik a professzor.

A Leuveni Katolikus Egyetem anatómiaprofesszora szerint sokszor az elhunytak családtagjai hiúsítják meg a holttest-adományozást, holott a halott fel akarta ajánlani földi maradványait a tudománynak. Catherine Behets szerint a sajtóban megjelenő téves információk is ártalmasak. Amikor a Pándy-ügy tárgyalása zajlott, megjelent a sajtóban, hogy egy egész testet oldottunk fel savban, hogy megtudjuk, lehetséges-e, amit Pándy András állít. Ebből egy szó sem volt igaz - idézi a lap a professzort, aki szerint, aki felajánlja a holttestét, az nagy szolgálatot tesz a tudománynak.

A családok számára az is megnehezíti szeretteik földi maradványainak átadását az egyetemeknek, hogy a holttesteket átlagosan 1-2 évig tárolják, majd a tudományos munka végén a törvény előírásai szerint visszaadják, hogy eltemethessék őket, ilyenkor pedig az elhunytak szerettei kénytelenek újra átélni a családtagjuk elvesztése miatti megrázkódtatást.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.