Kevesen ajánlják fel földi maradványaikat tudományos célokra, ezért nincs elég holttest a vallon egyetemeken az egyre több orvostanhallgató gyakorlati képzéséhez - írja keddi számában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
A lap tudósítása szerint egész Vallóniában és Brüsszelben évente körülbelül 350-en ajánlják fel testüket haláluk után a tudománynak, és ez a szám évek óta változatlan, míg a hallgatók száma az orvosi karokon robbanásszerűen növekszik. A lap megszólaltatja az Université Libre de Bruxelles, a francia nyelvű Brüsszeli Szabad Egyetem anatómiai laboratóriumának vezetőjét, aki szerint 150-200 holttestre volna szükségük egy évben, de ennek csak a fele, 80-100 darab áll rendelkezésre.
"Sokszor 8-9 medikus és medika áll körbe egy testet. Nem megy másként. Így kevesebb kísérletet lehet elvégezni, és ez nem ad olyan jó megfigyelési lehetőséget" - panaszkodik a professzor.
A Leuveni Katolikus Egyetem anatómiaprofesszora szerint sokszor az elhunytak családtagjai hiúsítják meg a holttest-adományozást, holott a halott fel akarta ajánlani földi maradványait a tudománynak. Catherine Behets szerint a sajtóban megjelenő téves információk is ártalmasak. Amikor a Pándy-ügy tárgyalása zajlott, megjelent a sajtóban, hogy egy egész testet oldottunk fel savban, hogy megtudjuk, lehetséges-e, amit Pándy András állít. Ebből egy szó sem volt igaz - idézi a lap a professzort, aki szerint, aki felajánlja a holttestét, az nagy szolgálatot tesz a tudománynak.
A családok számára az is megnehezíti szeretteik földi maradványainak átadását az egyetemeknek, hogy a holttesteket átlagosan 1-2 évig tárolják, majd a tudományos munka végén a törvény előírásai szerint visszaadják, hogy eltemethessék őket, ilyenkor pedig az elhunytak szerettei kénytelenek újra átélni a családtagjuk elvesztése miatti megrázkódtatást.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
