Kevesen ajánlják fel földi maradványaikat tudományos célokra, ezért nincs elég holttest a vallon egyetemeken az egyre több orvostanhallgató gyakorlati képzéséhez - írja keddi számában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
A lap tudósítása szerint egész Vallóniában és Brüsszelben évente körülbelül 350-en ajánlják fel testüket haláluk után a tudománynak, és ez a szám évek óta változatlan, míg a hallgatók száma az orvosi karokon robbanásszerűen növekszik. A lap megszólaltatja az Université Libre de Bruxelles, a francia nyelvű Brüsszeli Szabad Egyetem anatómiai laboratóriumának vezetőjét, aki szerint 150-200 holttestre volna szükségük egy évben, de ennek csak a fele, 80-100 darab áll rendelkezésre.
"Sokszor 8-9 medikus és medika áll körbe egy testet. Nem megy másként. Így kevesebb kísérletet lehet elvégezni, és ez nem ad olyan jó megfigyelési lehetőséget" - panaszkodik a professzor.
A Leuveni Katolikus Egyetem anatómiaprofesszora szerint sokszor az elhunytak családtagjai hiúsítják meg a holttest-adományozást, holott a halott fel akarta ajánlani földi maradványait a tudománynak. Catherine Behets szerint a sajtóban megjelenő téves információk is ártalmasak. Amikor a Pándy-ügy tárgyalása zajlott, megjelent a sajtóban, hogy egy egész testet oldottunk fel savban, hogy megtudjuk, lehetséges-e, amit Pándy András állít. Ebből egy szó sem volt igaz - idézi a lap a professzort, aki szerint, aki felajánlja a holttestét, az nagy szolgálatot tesz a tudománynak.
A családok számára az is megnehezíti szeretteik földi maradványainak átadását az egyetemeknek, hogy a holttesteket átlagosan 1-2 évig tárolják, majd a tudományos munka végén a törvény előírásai szerint visszaadják, hogy eltemethessék őket, ilyenkor pedig az elhunytak szerettei kénytelenek újra átélni a családtagjuk elvesztése miatti megrázkódtatást.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
