Bírságot kaptak, fellebbeznek a "röghöz kötés" alaptörvénybe foglalása ellen tiltakozó diákok

Fellebbeznek az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó középiskolások: 50 ezer forintos bírságot kaptak, mert hétfőn...

  • Eduline
Facebook - Hallgatói Hálózat

Fellebbeznek az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó középiskolások: 50 ezer forintos bírságot kaptak, mert hétfőn elállták a parlament két kapuját. Ha mégis megkapják a büntetést, azt mindannyian közmunkában szeretnék ledolgozni - írja az Index. Az egyik diák azt mondta: a meghallgatáson felolvasták neki a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség definícióját és jegyzőkönyvet vettek fel. A legtöbb kérdésre azt válaszolta, hogy „nem nyilatkozom", és a szabálysértés elkövetését sem ismerte el.

A tizenhat tüntető hétfőn "Haza csak ott van, hol jog is van", "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat" és "Ne áruljátok el a köztársaságot" feliratú táblákkal demonstrált. Kora délután szállították el a kerületi rendőrkapitányságra, és kora este engedték ki őket. A demonstrációról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok elgalériánkat pedig itt nézhetitek meg.

Aznap délután a parlament elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amely alkotmányba foglalja többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását - a "röghöz kötést" -, és az egyetemi-főiskolai kancelláriarendszert. Szerdán Áder János köztársasági elnök közölte: aláírja a módosítást.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.