Bírságot kaptak, fellebbeznek a "röghöz kötés" alaptörvénybe foglalása ellen tiltakozó diákok

Fellebbeznek az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó középiskolások: 50 ezer forintos bírságot kaptak, mert hétfőn...

  • Eduline
Facebook - Hallgatói Hálózat

Fellebbeznek az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó középiskolások: 50 ezer forintos bírságot kaptak, mert hétfőn elállták a parlament két kapuját. Ha mégis megkapják a büntetést, azt mindannyian közmunkában szeretnék ledolgozni - írja az Index. Az egyik diák azt mondta: a meghallgatáson felolvasták neki a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség definícióját és jegyzőkönyvet vettek fel. A legtöbb kérdésre azt válaszolta, hogy „nem nyilatkozom", és a szabálysértés elkövetését sem ismerte el.

A tizenhat tüntető hétfőn "Haza csak ott van, hol jog is van", "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat" és "Ne áruljátok el a köztársaságot" feliratú táblákkal demonstrált. Kora délután szállították el a kerületi rendőrkapitányságra, és kora este engedték ki őket. A demonstrációról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok elgalériánkat pedig itt nézhetitek meg.

Aznap délután a parlament elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amely alkotmányba foglalja többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását - a "röghöz kötést" -, és az egyetemi-főiskolai kancelláriarendszert. Szerdán Áder János köztársasági elnök közölte: aláírja a módosítást.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.