Az új államtitkárt is kérdőre vonná az ELTE-s diákok listázása miatt az MSZP

Az MSZP szóvivője arra kéri az ELTE vezetését, tisztázza, hogy a bölcsészkar hallgatói önkormányzata (HÖK) valóban...

  • eduline/mti
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az MSZP szóvivője arra kéri az ELTE vezetését, tisztázza, hogy a bölcsészkar hallgatói önkormányzata (HÖK) valóban listázta-e a diákokat. Török Zsolt az MTI-nek kedden küldött közleményében felszólította Klinghammer István leendő felsőoktatási államtitkárt, az ELTE korábbi rektorát, hogy nyilvánítson véleményt az ügyről.

Az atv.hu kedden azt írta: a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon.

Az MSZP kéri, hogy a tisztánlátás érdekében az ELTE vezetése nyilatkozzon az ügyről, és tisztázza, léteznek-e ilyen listák - közölte Török Zsolt az üggyel kapcsolatban. Az MSZP szóvivője sürgeti, hogy ha igaz a hír, az egyetem vezetése nyilatkozzon arról, indít-e vizsgálatot.

Tisztázásra szorul az is, tud-e az egyetem vezetése arról, hogy egy szélsőséges párt beépült a hallgatói önkormányzatba - utalt arra, hogy a cikk szerint a bölcsészkari HÖK a Jobbik bázisának számít, 2005 óta minden elnöke a Jobbik tagja volt.

Török Zsolt közleményében felszólította Klinghammer István leendő felsőoktatási államtitkárt, hogy - az ELTE korábbi, 2000 és 2006 közötti rektoraként - nyilvánítson véleményt az ügyről.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.