Az USA máris aggodalmát fejezte ki a törvénymódosítás miatt

Az Egyesült Államok aggódik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt.

  • MTI

Az Egyesült Államok aggódik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt, amely Washington szerint a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) ellen irányul - közölte kedden Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára budapesti látogatása alkalmával. Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarország az Egyesült Államok fontos szövetségese marad.

"Az Egyesült Államok aggódik a jogszabály miatt, amelyet tegnap írt alá az államfő, mert nagyon egyértelműen veszi célba és fenyegeti (...) ezt a fontos amerikai-magyar intézményt" - mondta Yee a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.

Hozzátette, hogy "az egyetemet és az oktatási szabadságot sértő lépés" ellenére Magyarország továbbra is az Egyesült Államok fontos szövetségese marad.

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely a külföldi egyetemek magyarországi működését hivatott szabályozni. Áder János köztársasági elnök hétfőn írta alá az elfogadott jogszabályt, amely egyebek mellett azt követeli meg, hogy a külföldi egyetemek származási országukban is folytassanak oktatási tevékenységet, és magyarországi működésüket kormányközi szerződés szabályozza. A jogszabály bírálói szerint a törvény célja a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem ellehetetlenítése. A budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője már korábban hangot adott aggodalmának a javaslattal kapcsolatban.

Hoyt Yee úgy véli, lehet vitatni a törvény jellegét, de "az egyetem számára jóval nehezebbé válik, hogy folytassa működését Magyarországon". A diplomata szerint a CEU távozásának első számú vesztesei a magyarok volnának. Az AP amerikai hírügynökségnek Yee azt mondta: a magyar kormánynak "komoly, sürgős és jóhiszemű" tárgyalásokat kellene kezdenie a CEU-val a jogszabályváltozásokról. Yee telefonon úgy nyilatkozott, hogy bár Washington "nagyon aggódik a jogszabály miatt", az ügyben a magyar kormánynak és a CEU-nak kell megállapodásra jutnia. Yee kitért arra is, hogy az Egyesült Államok nem köt olyan megállapodásokat, amilyet Magyarország szorgalmaz a CEU-val kapcsolatban.

 

Elismerte a Fidesz frakcióvezetője, hogy a CEU-ügy csak mellékvágány

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ismét nyilatkozott a CEU ügyéről, ezúttal egy reggeli műsorban. A Fidesz frakcióvezetője így nyilatkozott az elfogadott törvénymódosítás kapcsán: "A végső vita mégiscsak a migrációs kérdés, mert látszik, hogy ebben feszül egymásnak a magyar kormány és a Soros György által irányított "birodalom", ilyen értelemben a CEU mellékvágány vagy mellékhadszíntér" - fogalmazta meg Kósa Lajos kedden a TV2 Mokka című reggeli műsorában.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.