Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett...
Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett változásairól - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek.
Doncsev András a részleteket firtató kérdésre úgy fogalmazott: "a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk", a változások részleteiről még nincs értelme beszélni. A kerekasztal januári megalakulását felidézve kiemelte: a résztvevők - a hallgatók legitim képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), valamint a rektorok és a gazdasági élet szereplői - partnerként közreműködnek a felsőoktatás gyökeres átalakításában.
A plenáris üléseken kívül három munkacsoportban zajlik a munka: a stratégiai, a pénzügyi és a hallgatói felelősséggel foglalkozó munkacsoportban. Hozzátette: utóbbi munkacsoport legutóbbi ülésén körvonalazódott egyfajta megállapodás, ez kerül majd a plenáris ülés elé.
Ha az április közepén tartandó következő és tervek szerint utolsó ülésen elfogadják ezt a megállapodástervezetet, a kormány elé kerül, majd az Országgyűlés tárgyalja meg a felsőoktatási törvény és egyéb jogszabályok szükséges módosítását.
Doncsev András jelezte: az alapelvekben továbbra is mindenki egyetért, azaz abban, hogy az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók a képzési idejük időtartamáig, a képzést követő 12 vagy 20 éven belül hazai munkahelyen dolgozzanak, a tudásukat a magyar emberek javára fordítsák. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI kérdésére szerdán annyit mondott: a tárgyalásokon számos kérdés felmerült, de konkrétumokról még nincs döntés.
Az Index szerdán arról írt, a tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Információik szerint a tárgyalásokon a legutóbb felvetődött, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetniük tanulmányaik költségét. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
