Áprilisban derül ki, hány évig kell itthon dolgozni a diploma megszerzése után

Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett...

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett változásairól - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek.

Doncsev András a részleteket firtató kérdésre úgy fogalmazott: "a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk", a változások részleteiről még nincs értelme beszélni. A kerekasztal januári megalakulását felidézve kiemelte: a résztvevők - a hallgatók legitim képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), valamint a rektorok és a gazdasági élet szereplői - partnerként közreműködnek a felsőoktatás gyökeres átalakításában. 

A plenáris üléseken kívül három munkacsoportban zajlik a munka: a stratégiai, a pénzügyi és a hallgatói felelősséggel foglalkozó munkacsoportban. Hozzátette: utóbbi munkacsoport legutóbbi ülésén körvonalazódott egyfajta megállapodás, ez kerül majd a plenáris ülés elé.

Ha az április közepén tartandó következő és tervek szerint utolsó ülésen elfogadják ezt a megállapodástervezetet, a kormány elé kerül, majd az Országgyűlés tárgyalja meg a felsőoktatási törvény és egyéb jogszabályok szükséges módosítását. 

Doncsev András jelezte: az alapelvekben továbbra is mindenki egyetért, azaz abban, hogy az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók a képzési idejük időtartamáig, a képzést követő 12 vagy 20 éven belül hazai munkahelyen dolgozzanak, a tudásukat a magyar emberek javára fordítsák. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI kérdésére szerdán annyit mondott: a tárgyalásokon számos kérdés felmerült, de konkrétumokról még nincs döntés.

Az Index szerdán arról írt, a tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Információik szerint a tárgyalásokon a legutóbb felvetődött, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetniük tanulmányaik költségét. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.