Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett...
Várhatóan április közepén tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal plenáris ülése a hallgatói szerződések tervezett változásairól - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek.
Doncsev András a részleteket firtató kérdésre úgy fogalmazott: "a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk", a változások részleteiről még nincs értelme beszélni. A kerekasztal januári megalakulását felidézve kiemelte: a résztvevők - a hallgatók legitim képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), valamint a rektorok és a gazdasági élet szereplői - partnerként közreműködnek a felsőoktatás gyökeres átalakításában.
A plenáris üléseken kívül három munkacsoportban zajlik a munka: a stratégiai, a pénzügyi és a hallgatói felelősséggel foglalkozó munkacsoportban. Hozzátette: utóbbi munkacsoport legutóbbi ülésén körvonalazódott egyfajta megállapodás, ez kerül majd a plenáris ülés elé.
Ha az április közepén tartandó következő és tervek szerint utolsó ülésen elfogadják ezt a megállapodástervezetet, a kormány elé kerül, majd az Országgyűlés tárgyalja meg a felsőoktatási törvény és egyéb jogszabályok szükséges módosítását.
Doncsev András jelezte: az alapelvekben továbbra is mindenki egyetért, azaz abban, hogy az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók a képzési idejük időtartamáig, a képzést követő 12 vagy 20 éven belül hazai munkahelyen dolgozzanak, a tudásukat a magyar emberek javára fordítsák. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI kérdésére szerdán annyit mondott: a tárgyalásokon számos kérdés felmerült, de konkrétumokról még nincs döntés.
Az Index szerdán arról írt, a tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Információik szerint a tárgyalásokon a legutóbb felvetődött, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetniük tanulmányaik költségét. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
