Alkalmazott tudományok egyeteme lehet a Budapesti Gazdasági Főiskola

Alkalmazott tudományok egyetemévé válhat a Budapesti Gazdasági Főiskola a közeljövőben az új felsőoktatási törvény alapján.

  • eduline/mti
Wikipedia

Sándorné Kriszt Éva rektor elmondta, kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy sorolják a BGF-et az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába. A szeptember elsejei hatállyal életbe lévő jogszabály szerint az az intézmény használhatja ezt a címet, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterszakon jogosult képzésre, valamint az oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Átment az új felsőoktatási törvény, soroljuk a legfontosabb változásokat

Sándorné Kriszt Éva közlése szerint a főiskola öt képzési terület összesen 12 alap-, egy osztatlan és nyolc mesterképzési szakán jogosult képzés folytatására. A július 31-i adatok alapján a teljes munkaidős oktatók és kutatók 60,6 százaléka (a 315-ból 191-en) rendelkezik tudományos fokozattal, a teljes és részmunkaidős oktatók és kutatók körében 60,1 százalék a minősítettség aránya százalékos (333-ból 200-an).

Még több változás

Az egyetemistáknak is kötelező lesz a kompetenciamérés

Sok változás lesz a felsőoktatásban szeptembertől

Itt a döntés: szétszedték a Corvinust, vége a Nyugat-magyarországi Egyetemnek

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.