Alkalmazott tudományok egyeteme lehet a Budapesti Gazdasági Főiskola

Alkalmazott tudományok egyetemévé válhat a Budapesti Gazdasági Főiskola a közeljövőben az új felsőoktatási törvény alapján.

  • eduline/mti
Wikipedia

Sándorné Kriszt Éva rektor elmondta, kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy sorolják a BGF-et az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába. A szeptember elsejei hatállyal életbe lévő jogszabály szerint az az intézmény használhatja ezt a címet, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterszakon jogosult képzésre, valamint az oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Átment az új felsőoktatási törvény, soroljuk a legfontosabb változásokat

Sándorné Kriszt Éva közlése szerint a főiskola öt képzési terület összesen 12 alap-, egy osztatlan és nyolc mesterképzési szakán jogosult képzés folytatására. A július 31-i adatok alapján a teljes munkaidős oktatók és kutatók 60,6 százaléka (a 315-ból 191-en) rendelkezik tudományos fokozattal, a teljes és részmunkaidős oktatók és kutatók körében 60,1 százalék a minősítettség aránya százalékos (333-ból 200-an).

Még több változás

Az egyetemistáknak is kötelező lesz a kompetenciamérés

Sok változás lesz a felsőoktatásban szeptembertől

Itt a döntés: szétszedték a Corvinust, vége a Nyugat-magyarországi Egyetemnek

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna