Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt, amely alkotmányban...
Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt, amely alkotmányban rögzíti többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását - a hallgatói szerződésben foglalt "röghöz kötést" - és az egyetemek, főiskolák kancellárok általi pénzügyi irányításának lehetőségét. Áder János döntését az M1 Híradójában jelentette be szerda este.
Az államfő döntését azzal indokolta, hogy ez az egyetlen alkotmányos választása. "Az alkotmány elfogadása vagy módosítása ügyében ugyanis az Alaptörvény egyszerű és világos szavakkal rögzíti, idézem: "A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." - mondta.
"Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - tette hozzá.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
