Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós...
Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása - közölte pénteken az MTI-vel Andor Lászlónak, a foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadási kérdésekben illetékes EU-biztosnak a hivatala. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövő februárig vár választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták hónapokkal ezelőtt Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások nyomán az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának - mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének - az esetleges korlátozására utalhatnak.
A pénteki brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett "pilot eljárást" indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt.
Ez az eljárásfajta hangsúlyozottan nem minősül kötelezettségszegési ("infringement") eljárásnak - vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.
A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.
Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
