A hallgatói szerződések miatt vonja kérdőre a magyar kormányt az Európai Bizottság

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós...

  • MTI
Fazekas István

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása - közölte pénteken az MTI-vel Andor Lászlónak, a foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadási kérdésekben illetékes EU-biztosnak a hivatala. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövő februárig vár választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták hónapokkal ezelőtt Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások nyomán az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának - mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének - az esetleges korlátozására utalhatnak. 

A pénteki brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett "pilot eljárást" indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt. 

Ez az eljárásfajta hangsúlyozottan nem minősül kötelezettségszegési ("infringement") eljárásnak - vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez. 

A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. 

 Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.