A hallgatói szerződések miatt vonja kérdőre a magyar kormányt az Európai Bizottság

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós...

  • MTI
Fazekas István

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása - közölte pénteken az MTI-vel Andor Lászlónak, a foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadási kérdésekben illetékes EU-biztosnak a hivatala. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövő februárig vár választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták hónapokkal ezelőtt Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások nyomán az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának - mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének - az esetleges korlátozására utalhatnak. 

A pénteki brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett "pilot eljárást" indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt. 

Ez az eljárásfajta hangsúlyozottan nem minősül kötelezettségszegési ("infringement") eljárásnak - vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez. 

A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. 

 Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.