A kormány szerdai ülésén dönt a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól - jelentette be Balog Zoltán...
A kormány szerdai ülésén dönt a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Elmondta, tárgyalnak arról is, hogy a sportteljesítmények segítésére milyen külön ösztöndíjrendszert hoznak létre, valamint arról, hogy a keretszámok eltörlése után milyen rendszerben képzelik el a felvételi eljárást.
Megemlítette a miniszter, hogy december 31-éig kell a kormánynak a felvételi tájékoztatót nyilvánosságra hoznia, így arról is tárgyalnak, hogy "milyen módon szabályozható az a kapacitás, amit az egyetemek képesek felvenni". Rámutatott: kizárólag a ponthatár biztosít lehetőséget a diákoknak arra, hogy belépjenek a felsőoktatásba, "semmifajta egyéb keretszám nincs".
Balog Zoltán megerősítette: "mi a diákok hangját meghallottuk", ugyanakkor "semmilyen keretszámot nem jelentettünk be", e tekintetben sokféle verzió feküdt a kormány asztalán. Elmondta, "tandíj sincs", a diákhitel pedig véleménye szerint jól működő, önfenntartó rendszer lehetett volna, mert "az államtól hitelt felvenni megbízható dolog", de "megértettük, hogy a diákoknak már a hitel szótól is borsózik a hátuk".
Balog Zoltán úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem "inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült". Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni.
Hozzátette: furcsának tartja a hallgatóknak azt a kijelentését, hogy "előre eldőlt minden", miközben ő évek óta hívja tárgyalni őket, és ha eljöttek volna, "megelőzhettek volna egy döntést". Kitért arra is, hogy voltak olyan diákszervezetek is a keddi egyeztetésen, amelyeket meg sem hívtak, mégis ott voltak, és képviselőik egyfajta "tanácsadóként" szerepeltek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
