A kormány szerdai ülésén dönt a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól - jelentette be Balog Zoltán...
A kormány szerdai ülésén dönt a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Elmondta, tárgyalnak arról is, hogy a sportteljesítmények segítésére milyen külön ösztöndíjrendszert hoznak létre, valamint arról, hogy a keretszámok eltörlése után milyen rendszerben képzelik el a felvételi eljárást.
Megemlítette a miniszter, hogy december 31-éig kell a kormánynak a felvételi tájékoztatót nyilvánosságra hoznia, így arról is tárgyalnak, hogy "milyen módon szabályozható az a kapacitás, amit az egyetemek képesek felvenni". Rámutatott: kizárólag a ponthatár biztosít lehetőséget a diákoknak arra, hogy belépjenek a felsőoktatásba, "semmifajta egyéb keretszám nincs".
Balog Zoltán megerősítette: "mi a diákok hangját meghallottuk", ugyanakkor "semmilyen keretszámot nem jelentettünk be", e tekintetben sokféle verzió feküdt a kormány asztalán. Elmondta, "tandíj sincs", a diákhitel pedig véleménye szerint jól működő, önfenntartó rendszer lehetett volna, mert "az államtól hitelt felvenni megbízható dolog", de "megértettük, hogy a diákoknak már a hitel szótól is borsózik a hátuk".
Balog Zoltán úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem "inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült". Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni.
Hozzátette: furcsának tartja a hallgatóknak azt a kijelentését, hogy "előre eldőlt minden", miközben ő évek óta hívja tárgyalni őket, és ha eljöttek volna, "megelőzhettek volna egy döntést". Kitért arra is, hogy voltak olyan diákszervezetek is a keddi egyeztetésen, amelyeket meg sem hívtak, mégis ott voltak, és képviselőik egyfajta "tanácsadóként" szerepeltek.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
