Nyilvánosságra hozták az Academic Ranking of World Universities listát, ismertebb nevén az ARWU-rangsort. Idén a legjobb ezer közé öt magyar egyetem került.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet is az 501-600. kategóriába sorolták a 2018-as ARWU-rangsor készítői. A Semmelweis Egyeteme 601-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 701-800. helyen, a Debreceni Egyetem pedig a 901-1000. helyen végzett a legfrissebb listán.
Az ELTE és a szegedi egyetem néhány évvel ezelőtt még jobb minősítést kapott, 2012-ben az ELTE-t például a 301-400., Szegedet a 401-500. helyre sorolták, 2015-ben már mindkét felsőoktatási intézmény a 401-500. helyen szerepelt.
Mik a feltételek?
A nemzetközi rangsorokat lényegében három tényező - tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés - alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe. Ez pedig eleve kijelöli azoknak az intézményeknek a körét, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára.
Harvard, Stanford, Cambridge
A 2018-as ARWU-rangsort egyébként a Harvard vezeti, de dobogós helyet szerzett a Stanford és a Cambridge is. A lista összeállítói idén is a Massachusetts Institute of Technologyt (MIT) tették a negyedik, a Berkeley-t pedig az ötödik helyre.
A top tízbe kizárólag brit és egyesült államokbeli egyetemek kerültek, a hatodik a Princeton, a hetedik az Oxford, a nyolcadik a Columbia, a kilencedik a CalTech, a tizedik pedig a chicagói egyetem.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államokon kívül csupán egy ország felsőoktatási intézményét sorolták a húsz legjobb közé: a svájci Swiss Federal Institute of Technology Zurich a 19. helyen végzett.
Itt a friss felsőoktatási világrangsor: hat magyar egyetem a legjobbak között
Hat magyar egyetem szerepel a Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es felsőoktatási világrangsorán, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el. Több mint 30 helyet javítva tavalyi eredményén, idén a 470. helyen áll a Szegedi Tudományegyetem a legfrissebb QS-rangsorban. Ezzel az eredménnyel Magyarországon a legjobb egyetem, az összes vizsgált intézményt tekintve pedig a világ legjobb 12 százalékba tartozik az SZTE - írja közleményében az egyetem.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
