Október 20-án kerül a kormány elé az az előterjesztés, amely szerint két lépcsőben emelnék a felsőoktatásban dolgozók bérét.
Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke elmondta: 2008 óta változatlan a felsőoktatási dolgozók bére, és elodázhatatlan a fiatal oktatók és kutatók bérrendezése a pályán tartásuk és itthon maradásuk érdekében. Éppen ezért a gazdaság állapotának függvényében 2016 januárjától a tanársegédek 25 százalékos, az adjunktusok 32 százalékos béremelést kapnának. Előbbieknél ez havi 40 ezer, utóbbiaknál 70 ezer forint növekményt jelent majd - részletezte Pósán László. A következő lépcsőben, 2018 januárjától a docensek és professzorok bérét emelnék.
A doktoranduszokat érintő kérdésről közölte: ösztönzést és szankcionálást kezdeményeznek egyszerre. Négy évre emelnék a képzést, s félidőben szintfelmérő vizsga lenne arról, hol tart a kutatásban a hallgató. Ugyanakkor az első két évben 150 ezer forintra, a harmadik és negyedik évben 200 ezer forintra emelkedne a havi ösztöndíj összege.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
