A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben 134 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar felsőoktatás az...
A kormányzat elkötelezett abban a tekintetben, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a három százalékot, ez pedig valamennyi ágazatot érinti - közölte a helyettes államtitkár a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tanévzáró plenáris ülésén.
A politikus elmondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról szóló új kormányrendelet egyeztetését július 2-án kezdik meg az MRK-val annak érdekében, hogy január 1-jével életbe léphessen a szabályozás. Elmondta: ennek alapelve, hogy a képzés támogatása egyfajta befektetés a diák tanulmányaiba, amelynek közhaszonként meg kell térülnie.
A felsőoktatás finanszírozásának egyik pillérévé kell válnia a jövőben a fejlesztési támogatásnak, ennek elosztása megállapodás alapján történik majd - jegyezte meg Kis Norbert. Egyben elutasította az ezzel kapcsolatos olyan politikai vádakat, miszerint kézi vezérlésre állítanák át a felsőoktatást.
Arról is szólt, hogy szeptember 30-ig meg kell születnie a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására vonatkozó kormánydöntésnek, illetve elkezdődik a felsőoktatási szakképzési kormányrendelet előkészítése is.
Kis Norbert szerint szintén szükséges a tíz éve fennálló hallgatói juttatási rendszer átalakítása, ugyanis ma szinte alanyi jogon, minden második államilag támogatott hallgatónak jár az ösztöndíj. Ezzel szemben a kormányzatnak az a szándéka, hogy valóban a legkiválóbbak vehessék igénybe a juttatást. Mindez nem jelenti a jelenlegi normatíva csökkentését - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról jelenleg is tárgyal az Országgyűlés. A jogszabállyal reményeik szerint megfelelő egyensúlyt tudnak teremteni a gazdálkodási autonómia és a gazdálkodás ellenőrzése között - mondta Kis Norbert.
A tanácskozáson a következő két évre, július 1-jei hatállyal Mezey Barnát, az ELTE rektorát választották meg a rektori konferencia elnökének. Ő Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát váltja az elnöki székben.
Újraválasztották a MRK társelnökévé Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát.Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
