23 milliárddal kevesebb jut a felsőoktatásra 2013-ban

A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben 134 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar felsőoktatás az...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János
A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben 134 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar felsőoktatás az idei 157 milliárd forinttal szemben - jelentette ki a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pénteken Egerben.

A kormányzat elkötelezett abban a tekintetben, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a három százalékot, ez pedig valamennyi ágazatot érinti - közölte a helyettes államtitkár a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tanévzáró plenáris ülésén.

A politikus elmondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról szóló új kormányrendelet egyeztetését július 2-án kezdik meg az MRK-val annak érdekében, hogy január 1-jével életbe léphessen a szabályozás. Elmondta: ennek alapelve, hogy a képzés támogatása egyfajta befektetés a diák tanulmányaiba, amelynek közhaszonként meg kell térülnie.

A felsőoktatás finanszírozásának egyik pillérévé kell válnia a jövőben a fejlesztési támogatásnak, ennek elosztása megállapodás alapján történik majd - jegyezte meg Kis Norbert. Egyben elutasította az ezzel kapcsolatos olyan politikai vádakat, miszerint kézi vezérlésre állítanák át a felsőoktatást.

Arról is szólt, hogy szeptember 30-ig meg kell születnie a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására vonatkozó kormánydöntésnek, illetve elkezdődik a felsőoktatási szakképzési kormányrendelet előkészítése is.

Kis Norbert szerint szintén szükséges a tíz éve fennálló hallgatói juttatási rendszer átalakítása, ugyanis ma szinte alanyi jogon, minden második államilag támogatott hallgatónak jár az ösztöndíj. Ezzel szemben a kormányzatnak az a szándéka, hogy valóban a legkiválóbbak vehessék igénybe a juttatást. Mindez nem jelenti a jelenlegi normatíva csökkentését - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról jelenleg is tárgyal az Országgyűlés. A jogszabállyal reményeik szerint megfelelő egyensúlyt tudnak teremteni a gazdálkodási autonómia és a gazdálkodás ellenőrzése között - mondta Kis Norbert.

A tanácskozáson a következő két évre, július 1-jei hatállyal Mezey Barnát, az ELTE rektorát választották meg a rektori konferencia elnökének. Ő Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát váltja az elnöki székben.

Újraválasztották a MRK társelnökévé Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.