Merkely Béla 2025-ben több mint 225 millió forint bruttó jövedelemre tett szert közpénzből finanszírozott tisztségei után, az összegből pedig idén több mint 16 millió forintot visszafizettek.
Összesen bruttó 225,5 millió forintot keresett tavaly Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a közfeladat-ellátással összefüggő tisztségei után – derült ki a Magyar Hang közérdekű adatigényléséből, amelyről a 24.hu is beszámolt.
A lap a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz (NEOA) fordult, hogy megtudja, pontosan mekkora jövedelemben részesült tavaly az intézmény vezetője. Az alapítvány válaszából kiderült, hogy Merkely Béla három különböző jogcímen kapott fizetést:
Ez összesen 225 549 220 forint bruttó jövedelmet jelentett 2025-ben.
Az alapítvány ugyanakkor azt is közölte, hogy az oktatói jogviszonyokhoz kapcsolódóan 2026-ban 16,22 millió forint keresetkiegészítést fizettek vissza. Ezt figyelembe véve Merkely Béla tavalyi, közpénzből származó jövedelme bruttó 209,3 millió forint volt, ami havi átlagban mintegy 17,4 millió forintnak felel meg.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a Semmelweis Egyetem rektorának fiához köthető cég projektje másfél év alatt csaknem 600 millió forint állami támogatást kapott - a Merkely Gergő többségi tulajdonában álló KinaviX Kft.-hez kapcsolódó projekt másfél év alatt három egyedi döntéssel összesen csaknem 600 millió forint állami támogatást kapott.
A cégben korábban maga a rektor is tulajdonos volt, később azonban kiszállt belőle, miközben a Semmelweis Egyetem tulajdonában álló Semmelweis TTC Zrt. szerzett benne részesedést. Merkely szerint ez nem jelent összeférhetetlenséget, mivel a KinaviX egy egyetemi spinoff-cég, amely az innovációk fejlesztését és hasznosítását szolgálja.
A támogatások egy része azonban később kérdésessé vált, miután a Tudományos és Technológiai Minisztérium a projekt egyik egyedi támogatását szakmailag indokolatlannak és aggályosnak találta. A tárca korábban azt közölte, hogy vizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek az ügyben.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
