A ponthatárok után sincs sok időtök hátradőlni: frissen felvett egyetemistaként újabb határidők és ügyintézés vár rátok, különösen akkor, ha szeptembertől kollégiumba költöznétek.
Ha szeptembertől kollégiumba költöznétek, a sikeres egyetemi felvételi önmagában még nem jelent automatikusan kollégiumi férőhelyet. Arra külön kell pályáznotok, ráadásul az intézmények saját határidőket és feltételeket szabhatnak, ezért érdemes minél hamarabb utánanézni a tudnivalóknak.
A jelentkezést általában a Neptunban kell benyújtani, de ettől eltérő eljárás is előfordulhat. A pontos menetet és a szükséges dokumentumok listáját mindig az adott intézmény tájékoztatójában találjátok.
A határidő attól is függ, hogy elsőévesként vagy már egyetemistaként pályáztok kollégiumi helyre. A felsőbb évesek jelentkezése jellemzően már májusban vagy júniusban lezajlik, míg a leendő elsőéveseknek az egyetemi ponthatárok kihirdetése után, július végétől nyílik lehetőségük pályázni.
Éppen ezért a frissen felvetteknek érdemes a ponthatárhirdetés után rögtön megnézniük az egyetemük kollégiumi tájékoztatóját, mert a jelentkezési időszak viszonylag rövid is lehet.
A kollégiumi férőhelyek odaítélésénél több szempontot is figyelembe vehetnek. A szociális helyzet mellett számíthatnak a tanulmányi eredmények, valamint az is, milyen messze laktok az egyetemtől.
A pályázathoz ezért több dokumentumra is szükségetek lehet. Kérhetik például az érettségi bizonyítványotokat, a veletek egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a lakóhelyeteket igazoló dokumentumokat. Ha van iskolába járó, eltartott testvéretek, az ő tanulói jogviszonyáról is kérhetnek igazolást.
Arra különösen figyeljetek, hogy a jövedelemigazolásoknál meghatározhatják, milyen friss dokumentumot fogadnak el, ezért nem feltétlenül érdemes ezeket hónapokkal korábban beszerezni.
Ha pedig valamilyen, a kollégiumi pontszámításnál figyelembe vehető speciális élethelyzetben vagytok – például hátrányos helyzetűnek minősültök –, az ezt igazoló dokumentumokat is csatolnotok kell.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
