A ponthatárok után sincs sok időtök hátradőlni: frissen felvett egyetemistaként újabb határidők és ügyintézés vár rátok, különösen akkor, ha szeptembertől kollégiumba költöznétek.
Ha szeptembertől kollégiumba költöznétek, a sikeres egyetemi felvételi önmagában még nem jelent automatikusan kollégiumi férőhelyet. Arra külön kell pályáznotok, ráadásul az intézmények saját határidőket és feltételeket szabhatnak, ezért érdemes minél hamarabb utánanézni a tudnivalóknak.
A jelentkezést általában a Neptunban kell benyújtani, de ettől eltérő eljárás is előfordulhat. A pontos menetet és a szükséges dokumentumok listáját mindig az adott intézmény tájékoztatójában találjátok.
A határidő attól is függ, hogy elsőévesként vagy már egyetemistaként pályáztok kollégiumi helyre. A felsőbb évesek jelentkezése jellemzően már májusban vagy júniusban lezajlik, míg a leendő elsőéveseknek az egyetemi ponthatárok kihirdetése után, július végétől nyílik lehetőségük pályázni.
Éppen ezért a frissen felvetteknek érdemes a ponthatárhirdetés után rögtön megnézniük az egyetemük kollégiumi tájékoztatóját, mert a jelentkezési időszak viszonylag rövid is lehet.
A kollégiumi férőhelyek odaítélésénél több szempontot is figyelembe vehetnek. A szociális helyzet mellett számíthatnak a tanulmányi eredmények, valamint az is, milyen messze laktok az egyetemtől.
A pályázathoz ezért több dokumentumra is szükségetek lehet. Kérhetik például az érettségi bizonyítványotokat, a veletek egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a lakóhelyeteket igazoló dokumentumokat. Ha van iskolába járó, eltartott testvéretek, az ő tanulói jogviszonyáról is kérhetnek igazolást.
Arra különösen figyeljetek, hogy a jövedelemigazolásoknál meghatározhatják, milyen friss dokumentumot fogadnak el, ezért nem feltétlenül érdemes ezeket hónapokkal korábban beszerezni.
Ha pedig valamilyen, a kollégiumi pontszámításnál figyelembe vehető speciális élethelyzetben vagytok – például hátrányos helyzetűnek minősültök –, az ezt igazoló dokumentumokat is csatolnotok kell.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
