A ponthatárok után sincs sok időtök hátradőlni: frissen felvett egyetemistaként újabb határidők és ügyintézés vár rátok, különösen akkor, ha szeptembertől kollégiumba költöznétek.
Ha szeptembertől kollégiumba költöznétek, a sikeres egyetemi felvételi önmagában még nem jelent automatikusan kollégiumi férőhelyet. Arra külön kell pályáznotok, ráadásul az intézmények saját határidőket és feltételeket szabhatnak, ezért érdemes minél hamarabb utánanézni a tudnivalóknak.
A jelentkezést általában a Neptunban kell benyújtani, de ettől eltérő eljárás is előfordulhat. A pontos menetet és a szükséges dokumentumok listáját mindig az adott intézmény tájékoztatójában találjátok.
A határidő attól is függ, hogy elsőévesként vagy már egyetemistaként pályáztok kollégiumi helyre. A felsőbb évesek jelentkezése jellemzően már májusban vagy júniusban lezajlik, míg a leendő elsőéveseknek az egyetemi ponthatárok kihirdetése után, július végétől nyílik lehetőségük pályázni.
Éppen ezért a frissen felvetteknek érdemes a ponthatárhirdetés után rögtön megnézniük az egyetemük kollégiumi tájékoztatóját, mert a jelentkezési időszak viszonylag rövid is lehet.
A kollégiumi férőhelyek odaítélésénél több szempontot is figyelembe vehetnek. A szociális helyzet mellett számíthatnak a tanulmányi eredmények, valamint az is, milyen messze laktok az egyetemtől.
A pályázathoz ezért több dokumentumra is szükségetek lehet. Kérhetik például az érettségi bizonyítványotokat, a veletek egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a lakóhelyeteket igazoló dokumentumokat. Ha van iskolába járó, eltartott testvéretek, az ő tanulói jogviszonyáról is kérhetnek igazolást.
Arra különösen figyeljetek, hogy a jövedelemigazolásoknál meghatározhatják, milyen friss dokumentumot fogadnak el, ezért nem feltétlenül érdemes ezeket hónapokkal korábban beszerezni.
Ha pedig valamilyen, a kollégiumi pontszámításnál figyelembe vehető speciális élethelyzetben vagytok – például hátrányos helyzetűnek minősültök –, az ezt igazoló dokumentumokat is csatolnotok kell.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
