A miniszer thaiföldi egyetemistáknak tartott előadásában az európai politikai irányzatokról, a háborúról és Magyarország külpolitikai álláspontjáról beszélt.
Szijjártó Péter az Európai Unió politikai fősodrát „nagyon agresszíven liberális irányzatnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ettől eltérő, „hazafias stratégiát” követ.
A külügyminiszter a Thaiföldi Kereskedelmi Kamara Egyetemén tartott beszédet, amelyről videót is megosztott Facebook-oldalán. A felvételeken arról beszélt, hogy az európai mainstream politikai irány szerinte háttérbe szorítja a nemzetiséget, a hagyományokat és a vallási kötődést, miközben internacionalista és globalista szemléletet képvisel.
Ezzel szemben Magyarországot „Európa szívében egyfajta szigetként”, szárazföldi országként jellemezte, amely – megfogalmazása szerint – hazafias stratégiát folytat. Úgy fogalmazott: „Hisszük, hogy nincs olyan háború a történelemben, amelyet a harctéren oldottak volna meg.”
Az orosz-ukrán háború kapcsán a miniszter kiemelte, hogy Magyarország nem szállított fegyvereket Ukrajnának, és nem vett részt a háború finanszírozásában az Európai Unión belül. Azt mondta, Magyarország az egyetlen ilyen ország az EU és a NATO tagállamai között, és ezt büszkén vállalja a kormány.
A nyitóképünkön Szijjártó Péter beszédet mond a Thaiföldi Kereskedelmi Kamara Egyetemén. Forrás: Facebook
Elege lett egy kisbéri nagypapának abból, hogy egy kormányzati üzenetet közvetítő, háborús tematikájú óriásplakát hetekig az általános iskola bejáratával szemben volt kihelyezve.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
