Újra tarol a Műegyetem - itt a HVG 2026-os egyetemi rangsora

A friss rangsor szerint a BME továbbra is Magyarország első számú egyeteme. A mezőny bővült, a helyezések pedig több ponton átrendeződtek – a dobogón azonban maradt a megszokott BME–ELTE–SZTE hármas.

  • Székács Linda

Tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lett Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye - derül ki a HVG friss, 2026-os rangsorából.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted.

A HVG Diploma 2026 című kiadványban megjelent összesített képzési rangsorban az oktatói és hallgatói kiválóság alapján listázták a magyar egyetemeket. Ezek összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • felvettek pontátlaga,
  • nyelvvizsgát jelölők aránya,
  • középiskolai versenyen helyezettek,

az oktatók esetében pedig a(z)

  • egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
  • hallgatók száma,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya,
  • MTA-címmel rendelkező oktatók aránya.

 

A rangsor első helyéről sokáig letaszíthatatlan volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami az ország legnagyobb és legnépszerűbb, legtöbb hallgatót vonzó intézménye. A 2025-ös listában viszont átvette a helyét a BME, ami a friss, 2026-os rangsorban is őrzi a helyét az első helyen, hiszen míg a BME a hallgatói és oktatói kiválósági részrangsorban is stabilan a 2. helyet szerezte meg, addig az ELTE a hallgatói kiválóságiban az 1., az oktatói kiválósági részrangsorban viszont csak a 4. lett (tavalyhoz képest egy helyet javítva). A harmadik helyre a Szegedi Tudományegyetem került.

A BME–ELTE–SZTE hármas összességében évek óta egyértelműen az élbolyban van, és az első hat helyen mellettük továbbra is a Debreceni, a Semmelweis és a Károli Egyetem található, de kevésbé kiegyensúlyozott oktatói és hallgatói kiválósági pozícióval

- szerepel a kiadványban.

"Az általános stabilitáson belül láthatunk kisebb változásokat az élen, aminek magyarázata az oktatói kar és a hallgatói létszám alakulásának dinamikájában rejlik. A Szegedi Tudományegyetem immár négy éve az oktatói toplista élén szerepel, és azt megelőzően is a második helyen volt, míg az ELTE ezúttal a 4., a BME a 2. A helyezések mögé nézve azt látjuk, hogy 2021-ről 2025-re az ELTE alap- és osztatlan képzéses, nappalis hallgatóinak száma 18 százalékkal nőtt, míg Szegeden és Debrecenben, valamint a Károlin és a Pázmányon 10 százalék alatti a növekedés, a Műegyetemen pedig csökkenést találunk. A tudományos minősítésű oktatók számában azonban általánosan is lényegesen kisebb volt a bővülés a vezető egyetemeken, Szegeden egy százalékot sem ért el, az ELTE-n és a BME-n pedig alig haladta meg a két százalékot" - írják.

A tíz legjobb magyar egyetem listája 2026-ban a következőképp alakul:

  • 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 3. Szegedi Tudományegyetem
  • 4. Debreceni Egyetem
  • 5. Semmelweis Egyetem
  • 6. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 6. Pécsi Tudományegyetem
  • 9. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 10. Pannon Egyetem

Ez az ötödik helyig megegyezik a tavalyi listával. Míg azonban tavaly csak a Károli volt a hatodik helyen, ezen idén három egyetem is osztozik; a Károli Gáspár Református Egyetem mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Megőrizte a kilencedik helyét a Budapesti Corvinus Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig helyet cseréltek.

Hány egyetemet rangsoroltak?

Az összesített egyetemi rangsorban 27 magyar felsőoktatási intézményt listáztak, ami eggyel több, mint a tavalyi évben. Felkerült rá ugyanis az IBS Nemzetközi Főiskola, ami tavaly még a nem listázott intézmények között szerepelt. Ezek a kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.

A teljes rangsort a hvg360-on tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.