Az MNB alapítványa a kecskeméti egyetemnek adja az el nem készült campus beruházójának cégét

A Magyar Nemzeti Bank alapítványa valamelyest csökkentette ezzel a tartozását, de így is több mint 100 milliárd forinttal tartozik az NJE alapítványának.

A HVG értesülése szerint a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. a Neumann János Egyetemért Alapítványnak adta át a Wepmark Kft.-t, azt a céget, amely a kecskeméti campus beruházója és tulajdonosa. Az átvétellel az egyetemhez került a Wepmarkhoz tartozó, 2,5 milliárdra értékelt telek, valamint a rajta álló, 13,5 milliárdos értékű, de befejezetlen épületegyüttes.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

A Wepmark eredetileg a teljes új campust és a „Tudásváros” nevű városrészt is felépítette volna, amelyet az egyetem bérelhetett vagy megvásárolhatott volna. Így biztos vevője lett volna az ingatlanfejlesztésnek. A nagyra törő tervekből azonban semmi nem valósult meg: a Tudásváros el sem indult, a campus pedig félkészen áll.

A jó partnerségi kapcsolattal indokolja az NJE alapítványa, miért fektettek be 128 milliárd közpénzt egy kirívóan alacsony kamatozású cégbe

Mint arról korábban az Eduline is beszámolt, az ügy hátterében az áll, hogy az Állami Számvevőszék szerint az egyetem alapítványa 127,5 milliárd forintos befektetése során súlyos hibát követett el: a teljes összeget az Optima Zrt. kötvényeibe helyezte, amely „kirívóan alacsony” hozamot kínált. Az Optima az MNB másik alapítványának, a Pallas Athéné Domus Meritinek tulajdona, amely jelentős összegeket fektetett olyan ingatlanos cégekbe is, amelyek Matolcsy Ádámhoz, a korábbi jegybankelnök fiához köthetők.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.