Az államtitkársági tanácsadó szerint egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket.
Ünnepélyes keretek között, a Szent István-bazilikában tartja diplomaosztó ünnepségét július 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.
Az ünnepséget a Pázmány rektora, Ft. Dr. Kuminetz Géza György nyitotta meg. Beszédében a szokásos köszöntés mellett mélyebb, akár aktuális vitákra is reflektáló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal.
A rektor Dékány Istvánt filozófust idézte, kiemelve:
„Ha a társadalomtudós rosszul állapít meg valamit, azaz, ha rossz már a társadalom szemlélete is, úgy a társadalomnak önmagáról való nézetei is kezdenek deformálódni. Végül lépésről lépésre deformálódik a társadalom maga is.”
A gondolatok nem értelmezhetők függetlenül attól a közelmúltbeli esettől, hogy etikai vizsgálat indult három pázmányos oktatóval szemben, akik tanulmányt publikáltak a szivárványcsaládok témájában.
Kuminetz kiemelte, hogy a mai tudományos életben gyakran emlegetett fogalmak – például holisztikus látásmód, inter- és transzdiszciplinaritás – valóságos kihívást jelentenek. Szerinte a kutatáshoz és az értelmes tudományos munkához három alapvető emberi készség elengedhetetlen: tárgyilagosság, bátorság és felelősségvállalás.
A diplomaosztón beszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkárságának tanácsadója is. Ő már sokkal egyértelműbben utalt a közelmúlt botrányaira, egyúttal meg is védte az egyetem álláspontját:
„Még akkor is legyenek büszkék erre, ha bizonyos vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, ha egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket, ha – és innen már csak egy lépés – azt állítják, hogy alma materük a vallási extrémizmus egyik bástyája.”
Hegyi hangsúlyozta: az egyházi intézmények saját joga és kötelessége, hogy az adott felekezet tanítását közvetítsék, és ennek szellemében működtessék oktatási és tudományos tevékenységüket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hallgatók és oktatók szabadon dönthetnek, milyen intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat vagy munkájukat.
„Ma Magyarországon a felsőoktatási hallgatók 11, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi fenntartású intézményben. Engedtessék meg ezeknek az intézményeknek, hogy a saját, akár 2000 évet is kiállt értékrendjük szerint végezzék munkájukat – és ezt munkatársaiktól is elvárhassák.” - mondta a politikus.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
