A ponthatárok kihirdetése után eldől, ki hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – sokak számára azonban ezzel egy újabb kihívás következik: sürgősen lakhatást kell találniuk, méghozzá egy egyre dráguló albérletpiacon.
Ahogy évről évre, idén is rengetegen fognak új városba költözni a felsőoktatási tanulmányaik megkezdésével. Az egyetemi felvételi örömét azonban gyorsan beárnyékolhatja a lakhatás kérdése, főleg Budapesten, ahol az albérletárak nem mutatnak hajlandóságot a csökkenésre. A 2025-ös tavaszi adatok szerint már átlagosan 219 ezer forintot is hajlandóak lennének fizetni a bérlők egy lakásért, miközben a hirdetett lakások havi díja gyakran meghaladja a 250 ezer forintot – és akkor még a rezsi, kaució, illetve beköltözés előtti költségek szóba sem kerültek.
A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen
Ha nem jut kollégiumi férőhely: szoba vagy közös lakás jöhet szóba
Bár a kollégiumi férőhelyek száma minden évben korlátozott, sok frissen felvett hallgató számára ez lenne az egyetlen anyagilag is tartható megoldás. Ha ide nem sikerül bekerülni, marad a kiadó lakás vagy szoba keresése – és utóbbi egyre gyakrabban tűnik az egyetlen reális lehetőségnek. Egy önálló lakás bérlése ugyanis – még a külső kerületekben is – ritkán jön ki 200 ezer forint alatt, és ezek gyakran távolabb esnek az egyetemek épületeitől. Márpedig a napi tömegközlekedésnél nem mindegy, hogy 30 perc vagy másfél óra alatt értek be egy előadásra.
A szobabérlés megosztott lakásban egyre több egyetemista számára jelent megoldást, ha a költségeket kordában szeretné tartani. Ilyenkor egy saját szobát béreltek, miközben a közös helyiségeken – mint a konyha vagy a fürdő – több lakó osztozik. Az árak általában 60–120 ezer forint között mozognak, a rezsi pedig további 20–40 ezer forintot jelent havonta. Bár ez így is nagy kiadás, mégis jóval elérhetőbb, mint egy egész lakás bérlése, ugyanakkor együtt jár azzal, hogy alkalmazkodni kell másokhoz – főleg, ha idegenekkel éltek együtt. Éppen ezért sokan inkább olyan szaktársakkal vagy ismerősökkel állnak össze, akikkel már van valamilyen közös kapcsolat.
A felvételi után minden évben tapasztalható egy rövid időszak, amikor hirtelen megnő a kereslet a kedvező árú albérletek iránt – és a jó ajánlatok gyakran órák alatt eltűnnek. Érdemes tehát már most elkezdeni nézelődni, utánajárni a bérleti feltételeknek, előre egyeztetni a lehetséges lakótársakkal, és tájékozódni a célkerület albérletárairól. Minél tovább vártok, annál kevesebb – és drágább – lehetőség marad.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
