A 2024–2025-ös tanévben a teljes hallgatói létszám 27,2 százaléka külföldi diák.
Kristi Noem, a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) titkára azzal fenyegette meg a Harvard Egyetemet, hogy megvonja tőle a nemzetközi diákok fogadásának jogát, amennyiben nem adja át a külföldi hallgatók „illegális és erőszakos tevékenységeiről” szóló nyilvántartásokat – írja a CNN.
Amerika 86 százalékának ingyenes lesz ősztől a Harvard
Noem egy kemény hangvételű levélben követele az egyetemtől, hogy szolgáltasson adatokat a vízumtulajdonos diákok „ismert fenyegetéseiről más diákokkal vagy egyetemi dolgozókkal szemben,” „az egyetemi tanulási környezet akadályozásáról,” valamint minden olyan fegyelmi intézkedésről, amelyet „más diákok vagy közösségek fenyegetése, vagy tüntetéseken való részvétel miatt” hoztak ellenük.
Ha az egyetem nem teljesíti a követelést 2025. április 30-ig, akkor azonnali hatállyal visszavonják a Student and Exchange Visitor Program (SEVP) tanúsítványukat.
Ez a tanúsítvány jogosítja fel az egyetemeket arra, hogy hivatalos dokumentumokat állítsanak ki a felvett nemzetközi hallgatóknak, amelyekkel azok vízumot igényelhetnek az Egyesült Államokba való belépéshez.
A Harvard egyetemi adatai szerint a 2024–2025-ös tanévben 6 793 külföldi diák tanul az intézményben, ami a teljes hallgatói létszám 27,2%-át teszi ki.
A Harvard szóvivője egy közleményben azt mondta, hogy az egyetem tud a levélről, de kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint „nem adják fel függetlenségüket és nem mondanak le alkotmányos jogaikról.”
A konfliktus hátterében a Trump-kormányzat korábbi intézkedései is állnak, amelyek során több milliárd dolláros támogatásokat fagyasztottak be a Harvardnál. A Fehér Ház akkor is több változtatást követelt - többek között a sokszínűségi programok megszüntetését és a maszkviselés betiltását a tüntetéseken. Ennek azonban az egyetem nem volt hajlandó engedelmeskedni.
A Trump-adminisztráció szerint a Fehér Ház követeléseinek célja az antiszemitizmus visszaszorítása a palesztin-izraeli gázai háború kapcsán kirobbant feszült egyetemi tüntetések nyomán.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
