A három legjobb pályaművet kiállítják, amelyikre a legtöbben leülnek, az nyeri majd a versenyt.
Erősen elhasználódtak Budapest II. kerületében a Széll Kálmán tér padjai, ezért mielőbbi megoldást szorgalmaz Őrsi Gergely, a kerület polgármestere és Vitézy Dávid is.
Őrsi Gergellyel a Széll Kálmán téri padokrólKifogások helyett megoldás: Őrsi Gergelyt megkerestem és a II. kerület segít megoldani a Széll Kálmán téri padok ügyét - ma a főváros részéről szükséges döntéseket a bizottsági ülésen meg is hoztuk.
Posted by Vitézy Dávid on Monday, April 14, 2025
A polgármester a helyszínen bemutatta, hogy a padokat annak idején nem megfelelő minőségben, és nem éppen időtálló és strapabíró módon helyezték ki, így az évek alatt természetesen elöregedtek. Ezen felül a megfelelő időközönkénti karbantartást sem végezték el rendesen.
Korábban Vitézy is felhívta a figyelmet, hogy leromlott a három kerületet (II., XII. és az I.) is egy csomópontban összefogó tér. Akkor felkereste az illetékest, illetve Karácsony Gergely főpolgármestert is, aki a felújítással kapcsolatban akkor azt mondta, hogy nincsen rá keret. A választ Vitézy és a Fővárosi Közgyűlés sem fogadta el, így az ügy a Városfejlesztési Bizottság elé került.
Azóta kiderült, hogy a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága egyhangúlag támogatta az együttműködést a II. kerület és a Főváros között, így a probléma megoldására egy hallgatói ötletpályázatot írnak ki, ezzel bevonva a fiatalokat is.
A diákok olyan bútort kell tervezniük, ami
Egyelőre a pályamunkák beküldésére nincsen konkrét határidő, az viszont biztos, hogy a három legjobbnak megszavazott pályamunkából egyet-egyet elkészítenek és kitesznek a térre. Amelyikre a legtöbben ülnek majd le, az lesz végül a Széll Kálmán tér új kültéri bútora.
A tervek megvalósításában Őrsi kérte az I. és a XII. kerület vezetőségének támogatását is az elkészítéssel és a későbbi karbantartással kapcsolatban, hiszen, mint ahogy írtuk is, ez egy közös tér a három kerület számára, ahol nap mint nap rengetegen fordulnak meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
