A három legjobb pályaművet kiállítják, amelyikre a legtöbben leülnek, az nyeri majd a versenyt.
Erősen elhasználódtak Budapest II. kerületében a Széll Kálmán tér padjai, ezért mielőbbi megoldást szorgalmaz Őrsi Gergely, a kerület polgármestere és Vitézy Dávid is.
Őrsi Gergellyel a Széll Kálmán téri padokrólKifogások helyett megoldás: Őrsi Gergelyt megkerestem és a II. kerület segít megoldani a Széll Kálmán téri padok ügyét - ma a főváros részéről szükséges döntéseket a bizottsági ülésen meg is hoztuk.
Posted by Vitézy Dávid on Monday, April 14, 2025
A polgármester a helyszínen bemutatta, hogy a padokat annak idején nem megfelelő minőségben, és nem éppen időtálló és strapabíró módon helyezték ki, így az évek alatt természetesen elöregedtek. Ezen felül a megfelelő időközönkénti karbantartást sem végezték el rendesen.
Korábban Vitézy is felhívta a figyelmet, hogy leromlott a három kerületet (II., XII. és az I.) is egy csomópontban összefogó tér. Akkor felkereste az illetékest, illetve Karácsony Gergely főpolgármestert is, aki a felújítással kapcsolatban akkor azt mondta, hogy nincsen rá keret. A választ Vitézy és a Fővárosi Közgyűlés sem fogadta el, így az ügy a Városfejlesztési Bizottság elé került.
Azóta kiderült, hogy a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága egyhangúlag támogatta az együttműködést a II. kerület és a Főváros között, így a probléma megoldására egy hallgatói ötletpályázatot írnak ki, ezzel bevonva a fiatalokat is.
A diákok olyan bútort kell tervezniük, ami
Egyelőre a pályamunkák beküldésére nincsen konkrét határidő, az viszont biztos, hogy a három legjobbnak megszavazott pályamunkából egyet-egyet elkészítenek és kitesznek a térre. Amelyikre a legtöbben ülnek majd le, az lesz végül a Széll Kálmán tér új kültéri bútora.
A tervek megvalósításában Őrsi kérte az I. és a XII. kerület vezetőségének támogatását is az elkészítéssel és a későbbi karbantartással kapcsolatban, hiszen, mint ahogy írtuk is, ez egy közös tér a három kerület számára, ahol nap mint nap rengetegen fordulnak meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
