Magyar siker a párizsi világűrjogi perbeszédversenyen

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói – Bosits Dorina, Herold Virág és Zsuppán Balázs – a rangos Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulójában harmadik helyen végeztek. A versenyt az Európai Űrügynökség párizsi központjában rendezték meg. A csapat ezen felül különdíjat is nyert a hibátlan írásbeli beadványáért.

A verseny során a diákoknak egy bonyolult, fiktív jogesetet kellett megoldaniuk, amely különféle világűrjogi kérdéseket vetett fel.

Az eset középpontjában egy középpontjában egy távközlési műholdakat üzemeltető magánvállalat szolgáltatásainak igénybevétele, a műholdas távközlési szolgáltatások bérlete és elektronikus zavarása, a műholdak egymás közelében végzett műveletei és elfogása, továbbá az események nyomán keletkező károk megtérítésének nemzetközi világűrjogi kérdései álltak fegyveres konfliktus idején.

A hallgatóknak hét hónapon át tartó felkészülés során nemcsak nemzetközi és világűrjogi ismereteiket kellett elmélyíteniük, hanem műszaki tudásukat is bővíteniük kellett.

A csapat a verseny szóbeli fordulójában is kiválóan szerepelt, ahol a felperesi és alperesi állam nevében kellett perbeszédet tartaniuk, majd válaszolniuk a bírók kérdéseire. Négy tárgyaláson vettek részt, mindegyik másfél órás volt. A győri egyetem hallgatói a második legmagasabb pontszámmal jutottak az elődöntőbe, és végül a harmadik helyet szerezték meg. A döntőt a Luxembourgi Egyetem nyerte, a Bécsi Egyetem előtt.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.