Az MNB alapítványaihoz köthető cégek pénzügyi gondjai a METU-ra is hatással lehetnek.
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) sorsa bizonytalanná vált, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése rávilágított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz köthető cégek problémáira. Az egyetem 2021-ben az MNB érdekkörébe került, ami akkor még stabilitást ígért. A tulajdonosi lánc a PADME alapítványon, az Optima Befektetési Zrt.-n, valamint a Közép-Európa Alfa Holdingon keresztül vezet a METU-hoz - írja a hvg360.
Az ÁSZ szerint az Optima pénzügyi gondokkal küzd, és "egy időben fizetési problémák miatt pénz helyett a Metut ajánlotta fel a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány által lejegyzett Optima-kötvények fejében."
Bár ez az ötlet lekerült a napirendről, de aggodalomra adhat okot, hogy a magántőkealap kezelését egy magáncégre, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-re bízták, amely maga sem tartja megbízhatónak az alapot.
A Metu irányítása az MNB köréhez tartozó személyek kezébe került, köztük Dubéczi Zoltán, Czene Gréta és Kucsera Tamás Gergely is fontos szerepeket töltöttek be. Az egyetem vezetésében sorozatos személycserék történtek: új rektort és vezérigazgatót neveztek ki, több oktatót eltávolítottak, helyükre Fidesz-közeli személyek kerültek.
Czene Gréta 2024-ben elnök-vezérigazgató lett, és új rektort keresett. A nemzetközi pályázat nyertese Kucsera Tamás Gergely lett, aki egyébként korábban dolgozott a Magyar Művészeti Akadémia főtitkáraként, a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójaként.
A jelenlegi vezetés feladata lenne visszanyerni az egyetemi közösség bizalmát, miközben az MNB jövőbeni szerepvállalása is kétséges. Felmerült az is, hogy a Neumann János Egyetemmel való összeolvadás jelenthetne megoldást, de ehhez előbb a kecskeméti intézménynél is rendezni kellene a bizonytalan viszonyokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
