Az egyetem elnöke szerint, ha megvonják tőlük a finanszírozást, akkor fontos életmentő kísérleteket kell leállítsanak és más projektek is veszélybe kerülhetnek.
Az amerikai kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja a Harvard egyetemmel kötött szerződéseit, miután az intézmény nem lépett fel hatékonyan az antiszemitizmus ellen – írta meg a The Guardian. A vizsgálat érinti a kormány és a Harvard között kötött szerződéseket és az egyetemnek juttatott többéves támogatásokat is, aminek együttes értéke közel 9 milliárd dollár, azaz 3 268 223 015 325 forint.
Tavaly január elején mondott le Claudine Gay a Harvard korábbi elnöke, miután felmerültek plágiumvádak és heves kritikát kapott a kampuszon az antiszemitizmusról tett megjegyzései miatt. Az antiszemita hangok a gázai háború kitörésével kezdtek felerősödni és több amerikai elitegyetemen is Izrael-ellenes tüntetéseket tartottak, amely során sok diákot letartóztattak.
Mivel az egyetemek akkor nem rendezték megfelelően a problémát, egy az amerikai képviselőház előtti meghallgatáson kellett részt venniük. Arra a kérdésre, hogy a zsidók kiirtására való felszólítás megfélemlítésnek minősül-e egyik vezető sem adott egyértelmű választ, szerintük a kontextustól függ. Ezek után mondott le Gay és a Pennsylvaniai Egyetem rektora, Liz McGill is. Az antiszemita hangok viszont a vezetőváltások után sem csendesedtek el eléggé a kormány szerint.
Linda McMahon amerikai oktatási miniszter közleményében azt írta, hogy a Harvard nem védte meg hallgatóit az antiszemita diszkriminációtól, miközben megosztó ideológiákat hirdetett nyílt vizsgálat helyett, ezzel pedig komoly veszélybe sodorta a hírnevét. Hozzátette azt is, hogy az ilyen kihágások ellen elsősorban adminisztratív intézkedésekkel tud a kormány fellépni, így például a támogatások megvonásával.
Ez azonban súlyos következményeket vonna maga után. Alan Garber, a Harvard jelenlegi elnöke az egyetem polgárainak küldött levelében leírta, hogy a finanszírozás leállítása esetén le kell állítaniuk az életmentő kutatásokat és egyéb fontos projektjeik is veszélybe kerülhetnek. Hozzátette, hogy a Harvard elkötelezte magát az antiszemitizmus elleni harc mellett és felsorolta mindazokat a lépéseket, amiket tettek az elmúlt hónapokban a probléma megoldása érdekében.
Viszont azt is elismerte, hogy a helyzet még nem rendeződött megnyugtató módon.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
