A pályázatban olyan toborzó cégek jelentkezését várja az egyetem, melyek külföldről hoznának hallgatókat az intézménynek.
Egy nemrég meghirdetett közbeszerzési pályázatból kiderült, hogy a Dunaújvárosi Egyetem nettó 280 648 eurós (közel 111 millió forint) keretösszegért szeretne külföldi hallgatókat toborozni – írja a privatbankar.hu.
A beszerzés célja a Dunaújvárosi Egyetem követelményeinek megfelelő hallgatók toborzása az angol nyelvű, költségtérítéses képzéseire. A külföldi hallgatók mellett kiemelt figyelmet kap kifejezetten az ázsiai tanulók toborzása, amelyre a pályázatban külön is kitérnek.
Ennek oka, ami a leírásban is szerepel, hogy az egyetemre beiratkozott kínai tanulók száma az elmúlt négy évben átlagosan 54 fő volt. Ezt a létszámot pedig tovább szeretnék bővíteni.
„A nyertes ajánlattevőnek évente legalább 50 tanulót, azaz a szerződés hatálya alatt összesen legalább 100 tanulót szükséges toboroznia.”
- olvasható a leírásában, melyben azt is hozzáteszik, hogy a nyertes cég akár közvetlenül is felveheti a képzésre jelentkező hallgatókkal a kapcsolatot. Valamint negyedévente jelentést kell készítenie arról, jelenleg hol tart a munkájuk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
