Két magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került a THE jogi rangsorában

Mindkét egyetem a 301+ kategóriába került.

  • Székács Linda

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education napokban kiadott jogi képzésterületi rangsorába.

Míg a 2024-es rangsorban tavaly még csak az ELTE szerepelt a 20-250. helyen, idén felkerült a listára a szegedi egyetem is. Mindkét magyar intézmény a 301+ helyen.

A THE jogi képzésterületi listájában idén egyébként összesen 48 ország 389 felsőoktatási intézményét rangsorolták 18 indikátor alapján.

Helyet cserélt a lista élén az amerikai Harvard és Stanford. 2025-ben a Stanford lett a világ legjobb jogi egyeteme, amit a

  • Harvard,
  • New York University,
  • Cambridge,
  • Columbia,
  • Berkeley,
  • Oxford,
  • University of Chicago,
  • Yale és
  • UCL

követ.

A brit intézményeken felül a legjobb európai jogi egyetem a belga KU Leuven, ami a lista 15. helyét szerezte meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.