A demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékben csökkentették idén az egyetemeken elérhető állami férőhelyek számát, ami az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint súlyos következményeket von majd maga után.
"Az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése: a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket" - írja a nyilatkozatában az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Ahogy arról az Eduline-on elsőként beszámoltunk; 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest idén 2062-vel kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, de a Debreceni Egyetemen is több mint 800 férőhellyel kevesebb az állami ösztöndíjas férőhely. Csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket.
"Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től" - közölte ezzel kapcsolatban az ADF.
Hozzáteszik; hogy a férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékű, így tehát sok fiatalt "gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból vagy eladósodásra", fizetős szakokra kényszeríti őket és szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatóak több egyetemen, valamint népszerű szakok megszűnése, mint ahogy az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szolidaritását fejezte ki az oktatókkal és a magyar diákokkal. Nyilatkozatukban azt írják; "használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, és próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében."
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
