A megszűnő képzések között szerepel a művészettörténet mesterszak, valamint néhány osztatlan tanárképző program is.
„Miért jó egy intézménynek, ha egy szak alapképzését meghagyja, de a ráépülő mesterképzéseket letarolja?”
Teszi fel a kérdést Gulyás Adrienn a Mércén megjelent cikkében, miután kiderült, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem indítanak el.
Az egyetem honlapján meghirdetett szeptemberben induló képzések között már nem szerepel:
Ezenkívül osztatlan tanárképző programot is levettek a listáról, ilyen például:
A posztgraduális képzések közül pedig nem indítják el a szakfordítói és műfordítói szakirányú továbbképzést sem.
„Felháborít, hogy egy értékes, bár tömegeket nyilván nem vonzó képzést egy tollvonással megszüntetnek”
- írja Gulyás Adrienn, aki az egyetemen a műfordítói szakirányú továbbképzésnek volt évekig az oktatásszervezője.
Egy szak vagy képzés létrehozása a megtervezéstől kezdve az elindításáig rengeteg időt vesz el. Akár több évbe is beletelik, mire kialakul a megfelelő tanári kör és híre megy a képzésnek. Gulyás állítása szerint ezt a sok évnyi munkát törölték most el egy tollvonással, az érintett tanszékek kollégáit pedig nem vonták bele a döntéshozás folyamatába.
Helycserék a nemzetközi rangsorokban, hasítottak az orosz listákban. Összeszedtük, hogyan szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2024-ben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
