Ettől a jogszabálytól függ az, hogy a modellváltott egyetemek hozzáférhetnek-e az Erasmus+ és a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programok EU-s finanszírozásához, amelynek megvonásáról két évvel ezelőtt döntöttek a tagállamok a kuratóriumok működésében feltárt összeférhetetlenségi körülmények miatt, foglalta össze a hvg.hu dióhéjban az elmúlt időszak Erasmussal kapcsolatos történéseit.

Közel két év elteltével, december 2-án nyújtotta be a kormány a parlament által elfogadott jogszabályt. Az Európai Bizottság két hét elteltével közölte, hogy a magyar törvény nem ad választ a felmerült kifogásokra, így a korlátozások továbbra is érvényben maradnak. A döntést a brüsszeli testület hétfőn adta nyilvánosságra, ám abban még nem fejtették ki bővebben az indokokat, mint a szerda este megjelent határozatban.

Az Európai Bizottság hiányolja többek között azt, hogy

1. a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontja nem tehető függővé attól, amikortól a kekvák korlátozását hatályon kívül helyezik vagy módosítják, azaz a korrekciós intézkedésnek hatályosnak kell lennie, amikor azt az Európai Bizottsághoz benyújtják;
2. a szabályokat minden olyan jogi személyre alkalmazni kell, amelyre a tanácsi
   végrehajtási határozat vonatkozik (magyarul nem lehet kivételezni a nem egyetemi kekvákkal, ahogy a kormány módosítása teszi);
3. a szabályokat pályázati feltételekként kell alkalmazni legalább attól az
   időponttól, amikor valamely közérdekű vagyonkezelő alapítvány
   és/vagy bármely fenntartott jogi személy uniós finanszírozást igényel, ezt a finanszírozás teljes időtartama alatt is biztosítani kell;
4. a közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma, illetve felügyelőbizottsága tagjának, valamint az uniós finanszírozást igénylő fenntartott jogi személy ügyvezetőjének megbízatását időben korlátozni kell – attól függetlenül, hogy a megbízatás folyamatban volt-e az új szabályok hatálybalépésekor vagy az
   uniós pénzügyi támogatás igénylésekor;
5. a szabályoknak egyaránt vonatkozniuk kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának új és meglévő tagjaira, valamint a fenntartott jogi személyek új és meglévő ügyvezetőire;
6. az összeférhetetlenség hiányát ellenőrizni kell és szigorúan be kell tartatni, mivel a függetlenségre, a feddhetetlenségre, a pártatlanságra és az integritásra vonatkozó általános követelmények nem elegendőek;
7. a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai, valamint a fenntartott jogi személyek ügyvezetői a kinevezésük előtt nyújtsanak be összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, ezt rendszeresen meg kell ismételni;
8. a kiválasztási követelményeiket még azelőtt ellenőrizni kell, hogy az adott közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy fenntartott jogi személy uniós finanszírozás igénylésére jogosultnak minősülne;
9. ezt egy jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testületnek kell elvégeznie;
10. az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozataikat az Integritás Hatóságnak (IH) kell ellenőriznie;
11. ehhez minden eszközt meg kell adni az IH-nak;
12. megfelelő módszertan és eljárás kell, hogy hatékonyan megelőzzék az
    összeférhetetlenséget, valamint javítsák az átláthatóságot és az
    elszámoltathatóságot.

A döntést a lengyel Pjotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja jegyezte ellen. Eszerint a magyar kormánynak továbbra is bármikor lehetősége van arra, hogy a felsorolt kifogások orvoslását elvégezze és az elzárt uniós forrásokat megnyissa.

Az Európai Bizottság határozatával kapcsolatban hat modellváltó egyetem kifejtette a véleményét. Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.