Bár az első helyre egy kanadai egyetem került, kifejezetten bővelkedik európai felsőoktatási intézményekben a Quacquarelli Symond (QS) 2025-ös fenntarthatósági egyetemi rangsora.
A december 10-én nyilvánosságra hozott listát három fő mutató alapján állították össze. Értékelték a
a leírás szerint továbbá azt is mérték, hogy az intézmények mennyire képesek megbirkózni a világ legnagyobb környezeti, társadalmi és kormányzati kihívásaival.
A friss listában összesen 1800 intézményt rangsoroltak. A top 10-ben többszörös a holtverseny, két egyetem osztozik a harmadik, ötödik, hetedik és kilencedik helyen is. Mutatjuk, hogy pontosan melyek:
A fenntarthatósági rangsorba bekerült egyébként tizenkét magyar felsőoktatási intézményi is. A legjobb helyezést a 313. helyen szereplő Debreceni Egyetem érte el, amit a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem követ.
A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
