Többszörös holtverseny, brit fölény - ez a világ tíz legfentarthatóbb egyeteme

Bár az első helyre egy kanadai egyetem került, kifejezetten bővelkedik európai felsőoktatási intézményekben a Quacquarelli Symond (QS) 2025-ös fenntarthatósági egyetemi rangsora.

  • Székács Linda

A december 10-én nyilvánosságra hozott listát három fő mutató alapján állították össze. Értékelték a

  • környezeti fenntarthatóságot,
  • nevelést,
  • kutatást,

a leírás szerint továbbá azt is mérték, hogy az intézmények mennyire képesek megbirkózni a világ legnagyobb környezeti, társadalmi és kormányzati kihívásaival.

A friss listában összesen 1800 intézményt rangsoroltak. A top 10-ben többszörös a holtverseny, két egyetem osztozik a harmadik, ötödik, hetedik és kilencedik helyen is. Mutatjuk, hogy pontosan melyek:

  • 1. University of Toronto, Kanada
  • 2. ETH Zurich, Svájc
  • 3. Lund University, Svédország
  • 3. University of California, Berkeley, Amerikai Egyesült Államok
  • 5. UCL, Egyesült Királyság
  • 5. University of British Columbia
  • 7. Imperial College London, Egyesült Királyság
  • 7. The University of Edinburgh, Egyesült Királyság
  • 9. The University of Manchester, Egyesült Királyság
  • 9. The University of Melbourne, Ausztrália

A fenntarthatósági rangsorba bekerült egyébként tizenkét magyar felsőoktatási intézményi is. A legjobb helyezést a 313. helyen szereplő Debreceni Egyetem érte el, amit a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem követ.

A magyar egyetemek helyezéseit az alábbi cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.