Egyelőre nem látnak esélyt a Fudan-projekt folytatására.
November 14-én a Kormányinfón az RTL a nemrég bejelentett Diákváros tervéről és a Fudan Egyetemről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki megerősítette, hogy az intézmény számára kijelölt helyen tervezik megépíteni a Diákvárost.
November 11-én Szentkirályi Alexandra a Facebookon jelentette be, hogy 12 ezer kollégiumi férőhellyel fog Diákváros épülni Budapesten.
Ezt később Hankó Balázs is megerősítette, aki kijelentette:
„Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen.”
A tervek szerint 2023 őszén indult volna a kínai hitelből létrehozott egyetmen az oktatás, azonban az intézmény azóta sem épült meg. Gulyás a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy a Fudan-projekt évek óta áll, és egyelőre nincs reális esély annak a folytatására. Azonban az erre kijelölt, jelenleg is beépítetlen terület nagyszerű helyszín lenne a Diákváros létrehozásának.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
