Közel 70 ezerrel több a kollégiumi jelentkező, mint amennyi férőhely van ma Magyarországon
A kulturális és innovációs miniszter szerint férőhelybővítésre van szükség az egyetemi városokban.
Egyelőre nem látnak esélyt a Fudan-projekt folytatására.
November 14-én a Kormányinfón az RTL a nemrég bejelentett Diákváros tervéről és a Fudan Egyetemről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki megerősítette, hogy az intézmény számára kijelölt helyen tervezik megépíteni a Diákvárost.
November 11-én Szentkirályi Alexandra a Facebookon jelentette be, hogy 12 ezer kollégiumi férőhellyel fog Diákváros épülni Budapesten.
Ezt később Hankó Balázs is megerősítette, aki kijelentette:
„Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen.”
A tervek szerint 2023 őszén indult volna a kínai hitelből létrehozott egyetmen az oktatás, azonban az intézmény azóta sem épült meg. Gulyás a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy a Fudan-projekt évek óta áll, és egyelőre nincs reális esély annak a folytatására. Azonban az erre kijelölt, jelenleg is beépítetlen terület nagyszerű helyszín lenne a Diákváros létrehozásának.
A kulturális és innovációs miniszter szerint férőhelybővítésre van szükség az egyetemi városokban.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.