Egyelőre nem látnak esélyt a Fudan-projekt folytatására.
November 14-én a Kormányinfón az RTL a nemrég bejelentett Diákváros tervéről és a Fudan Egyetemről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki megerősítette, hogy az intézmény számára kijelölt helyen tervezik megépíteni a Diákvárost.
November 11-én Szentkirályi Alexandra a Facebookon jelentette be, hogy 12 ezer kollégiumi férőhellyel fog Diákváros épülni Budapesten.
Ezt később Hankó Balázs is megerősítette, aki kijelentette:
„Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen.”
A tervek szerint 2023 őszén indult volna a kínai hitelből létrehozott egyetmen az oktatás, azonban az intézmény azóta sem épült meg. Gulyás a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy a Fudan-projekt évek óta áll, és egyelőre nincs reális esély annak a folytatására. Azonban az erre kijelölt, jelenleg is beépítetlen terület nagyszerű helyszín lenne a Diákváros létrehozásának.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
