A legjobb európai egyetem a shanghaji rangsor szerint a University of Cambridge.
Az európai felsőoktatási intézmények közül főként brit és francia egyetemek érték el a legjobb helyezést a shanghaji felsőoktatási rangsorban (ARWU). A globális rangsort idén augusztus elején hozták nyilvánosságra, az összeállításakor figyelembe vették többek között a Nobel-díjas alumnik számát, a gyakran idézett kutatók és kutatások számát, és a Nature és Science folyóiratban megjelent publikációk számát is.
A rangsor első tíz helyét főként amerikai egyetemek dominálják; 10-ből 8 felsőoktatási intézmény az Egyesült Államokban működik, csak a Cambridge és az Oxford jutott be a negyedik és hatodik helyen.
Európai egyetem ezt követően csak a 12. helyen bukkan fel ismét, ami a francia Paris-Saclay.
Ez a tíz európai egyetem érte el a legjobb helyezést a rangsorban:
Magyar egyetem először a rangsor 301-400. helyén tűnik fel; ezt a helyezést a Szegedi Tudományegyetem érte el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
