Több egyetem is nagyot javított az elsőként 2023-ban publikált európai egyetemi rangsorhoz képest.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds európai rangsorában a 190. helyet szerezte meg, ezzel a cég idei világrangsora (QS WUR) után a regionális rangsorában is a legjobb egyetem lett Magyarországon - számolt be róla a honlapján az ELTE.
A 2025-ös európai egyetemi rangsort kedden hozta nyilvánosságra a QS. Ebben többek között az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya alapján rangsorolták több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét.
Tavalyhoz hasonlóan az európai egyetemi rangsorban idén is tizenöt magyar egyetem kapott helyet. Az ELTE 18 helyet javítva idén a 190. helyet szerezte meg, amit a 36 helyet havító Debreceni Egyetem és a 14 helyet javító Szegedi Tudományegyetem követ.
A tavalyi európai egyetemi rangsorban 238. helyen szereplő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén némileg hátrébb csúszott és a 247. helyre került. Javított azonban a pécsi egyetem, a Corvinus, a győri Széchenyi István Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem is.
Mutatjuk a QS 2025-ös európai rangsorában a magyar egyetemek helyezéseit:
Az európai rangsor első helyére idén az ETH Zurich került, letaszítva a trónról az angliai Oxfordi Egyetemet, ami ezúttal "csak" a harmadik lett: az ETH Zurich mellett megelőzi az Imperial College London is.
A kelet-európai régióban egyébként idén is a prágai Károly Egyetem érte el a legjobb helyezést. Európa 79. legjobb felsőoktatási intézménye lett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
