Több egyetem is nagyot javított az elsőként 2023-ban publikált európai egyetemi rangsorhoz képest.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds európai rangsorában a 190. helyet szerezte meg, ezzel a cég idei világrangsora (QS WUR) után a regionális rangsorában is a legjobb egyetem lett Magyarországon - számolt be róla a honlapján az ELTE.
A 2025-ös európai egyetemi rangsort kedden hozta nyilvánosságra a QS. Ebben többek között az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya alapján rangsorolták több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét.
Tavalyhoz hasonlóan az európai egyetemi rangsorban idén is tizenöt magyar egyetem kapott helyet. Az ELTE 18 helyet javítva idén a 190. helyet szerezte meg, amit a 36 helyet havító Debreceni Egyetem és a 14 helyet javító Szegedi Tudományegyetem követ.
A tavalyi európai egyetemi rangsorban 238. helyen szereplő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén némileg hátrébb csúszott és a 247. helyre került. Javított azonban a pécsi egyetem, a Corvinus, a győri Széchenyi István Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem is.
Mutatjuk a QS 2025-ös európai rangsorában a magyar egyetemek helyezéseit:
Az európai rangsor első helyére idén az ETH Zurich került, letaszítva a trónról az angliai Oxfordi Egyetemet, ami ezúttal "csak" a harmadik lett: az ETH Zurich mellett megelőzi az Imperial College London is.
A kelet-európai régióban egyébként idén is a prágai Károly Egyetem érte el a legjobb helyezést. Európa 79. legjobb felsőoktatási intézménye lett.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
